Eljött a vendégek aranykora
Ez volt a nyugat-dunántúli gyógyszállók aranykora: a külföldi vendégeket a magyar árak vonzották, a hazai turisták számára pedig státusszimbólum-számba ment itt helyet kapni. A csend és a kellemes természeti környezet mellett az igazi vonzerejét a régiónak a gyógyvizek adják, hogy csak a legismertebbeket említsük egymástól néhány kilométernyi távolságra: Zalakaros, Zalaegerszeg, Lenti, Hévíz, Sárvár, Bük, Balf. Az elmúlt években a gyógyfürdő-fejlesztési program hatására egyre inkább a vendégek aranykora jött el.
Sárváron és Bükfürdőn az elmúlt öt évben majd tízmilliárd forintot költöttek fejlesztésre, ennek felét az önkormányzatok és vállalkozók adták, másik fele állami támogatásként érkezett. Ez idő alatt nőtt ugyan a kereslet is, ám korántsem olyan rohamtempóban, mint a kínálat - állapítja meg Hermann György, a Danubius Szállodalánc regionális igazgatója. Az ő "illetékességébe" négy nagy hotel tartozik, köztük a bevezetőben említett büki kombinát. Egyre több magyar szót hallani ezekben a szállodákban is, aminek csak egyik oka, hogy a növekvő életszínvonallal nő a hazai vendégek száma. A másik, hogy a magyar árak már korántsem olyan alacsonyak, mint pár éve voltak. A verseny még inkább nemzetközi lett, hiszen a közeli - osztrák, szlovén, szlovák - területek is gyógyforrásokban bővelkednek. Feltehetően ennek is köszönhető, hogy az árak évek óta nem követik az inflációt, a már egy-két éve megnyílt szállodák is még mindig "bevezető áron" hirdetik szolgáltatásaikat. Aminek a vendégek egyelőre kétségtelenül előnyét látják - ismeri be Hermann. A túlkínálatnak - mert a fejlesztések a közeli településeken tovább folynak - előbb-utóbb a hátulütői is érzékelhetők lesznek. Félő, hogy nem marad pénz a szállodák korszerűsítésére, s az üzemeltetők elsősorban a személyzet költségein próbálnak takarékoskodni. Rosszul megfizetett emberek pedig nem nyújtanak kiváló szolgáltatást.
Pillanatnyilag azonban még vadonatújak az attrakciók, a pazar élményfürdők, amelyek mindinkább meghozzák a magyarok kedvét is gyógyturizmushoz. A hazai és a külföldi vendégek szokásai azonban még érzékelhetően eltérnek egymástól, amit a regionális igazgató részben annak tud be, hogy a magyar egészségbiztosító egyelőre nem fedezi a szállodai gyógyüdülést. A külföldi vendégek tehát általában hosszabb, néha többhetes időszakra érkeznek, míg a magyarok inkább a hosszabb hétvégéket töltik el egy-egy jobb színvonalú szállodában. Ahhoz, hogy a hazai vendégek is legalább egy-két hetet eltöltsenek valamely gyógyszállóban, a tengerpartok kínálatával kell versenyképeseknek lenniük. Amit kínálni tudnak, az a csendes, nyugodt környezet, személyre szóló kiszolgálás. Amiben az eddigieknél többet kell nyújtaniuk, legalábbis a Danubius e téren készül "erősíteni", az a kisgyermekes családoknak szánt szolgáltatások. A büki szállodában - például - most alakítanak ki egy 25 négyzetméteres vízi óvodát, ahol szakképzett pedagógusok szerveznek programokat a kicsiknek.
