Ismét célpont lett a Szentföld
Miközben a németek, az oroszok, a franciák, az angolok és a csehek visszatértek, a magyarok csak lassan, mostanában merészkednek vissza.
A klasszikus zarándokturizmust nem érintette olyan súlyosan, mint a hagyományos turistautakat az izraeli helyzet. Hiába a jelentősen megnyirbált ár - a 180 ezer forintos áprilisi izraeli utakra 130 ezerért sem akadt 15-20 magyar jelentkező. Ennyi az a minimális létszám, amenynyivel már elindította volna izraeli csoportját a Chemol Travel, amely négy-öt éve még évente két-háromezer embert utaztatott a zsidó államba. Az intifáda előtt virágzó szentföldi turizmus 2000-ben még körülbelül tízezer magyar turistát vonzott évente. Hóka Péter, a Chemol Travel ügyvezető igazgatója nem érti, hogy mi történt az amúgy nagyon is bátor utazó hírében álló magyarokkal, akiket a köztudottan drága országnak számító Izraelbe még azért a 130 ezer forintért sem lehet kivonzani, ami már vészesen közel van az önköltségi árhoz.
Nem így volt ez még néhány éve, amikor a szentföldi túrák, valamint a kulturális körutak olyan népszerűek voltak, hogy egy-egy komoly robbantás miatt több száz foglalást kellett törölni. A hajdan népszerű országot egyszerűen elfelejtették a magyarok, kiment a köztudatból, mint lehetséges célpont. Pedig a korábbi tapasztalatok szerint az efféle utakra - úgymond - beértek az emberek, akik negyvenes-ötvenes éveikben elindultak felkeresni a Bibliából ismerős helyeket. A hajdani utaslistákon szereplők átlagéletkora feltűnően és folyamatosan magas volt. A zarándoktúrák egyébként most is elindulnak, a templomokban szolgáló papok könynyebben rá tudják beszélni a híveket az utazásra, mint az utazási irodák munkatársai. Állítólag mostanság zömében a nagyon vallásos, katolikus csoportok érkeznek turistaként Budapestről. A Makrovilág utazási iroda új katalógusában is szerepel a szentföldi út, mivel úgy vélik, az idén már biztonságosan lehet odautazni. Igaz, magyar zarándokokat eddig sem érintettek a merényletek.
Érdekesség, hogy a korábbi években Budapest és Tel-Aviv között egyáltalán nem csökkent a repülőjáratok száma. A Malév hetente hétszer, az El Al izraeli légitársaság hetente ötször indítja útnak chartergépeit. Az üzletemberek és a rokonaikat meglátogatók oda-vissza röpdösnek töretlenül. Nem úgy a szervezett turisták, akik a 2000-ben, a pápalátogatás évében még telt házas szállodákról hírt adó Izraelből hosszú évekre eltűntek. A 60-70 százalékkal visszaesett vendégforgalom az ottani turizmus számára óriási veszteséget jelentett, holott - a hozzáértők szerint - az intifáda során mindenki vigyázott a turistákra, a merényletek nem ellenük irányultak. Más országokban valóban egy-egy merénylet, robbantás után pár héttel talpra tud állni és normál kerékvágásban halad az idegenforgalom, nem úgy a zsidó államban. A véres merényletek híre úgy tűnik, olyan mély nyomot hagyott világszerte, hogy sokan már nem hisznek a békeidőkben. Pedig közelről nem olyan félelmetes, mint ahogyan hírlik - teszi hozzá Hóka Péter, aki a közelmúltban is többször megfordult ott, sértetlenül.
A szakemberek szerint hatásos reklámkampányra lesz szükség ahhoz, hogy a magyar turistákat visszacsábítsák. A Chemol sem adta fel: ha nem is áprilisban, májusban újra indítja izraeli útjait. A hétéjszakás májusi csillagtúrákra máris vannak foglalások, amelyeket reményeik szerint újabbak követnek.
