A mátrai falu

A községről először II. Endre idejében, a Solymosi Szentsír elnevezésű szerzetesrendhez címzett adománylevelében lehetett olvasni. A török hódoltság után a helység a malmairól volt nevezetes, hiszen már a XVII. század második felében is országszerte híres malomkőbánya üzemelt a faluban.

Bár a Mátra ­népszerű desz­tinációnak számít, Gyöngyös­solymos nevét mégis ritkán hallani ebben az összefüggésben, noha a középkori Szent-Miklós-templom, vagy a geológiai értékek között igencsak sokra becsült Bába-kő nem éppen mindennapos látványosságok hazánk turisztikai palettáján, és akkor a gyönyörű természeti környezetről még szó sem esett. A nehéz sorsú családról szóló történet hangulata Mátyássy filmjében tökéletes összhangban áll a hely izolációjával, és a sötét titkok az Utolsó időkben pont úgy várnak felfedezésre, mint Gyöngyössolymos szépsége. 

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!