Talán nem tekinthető túlzásnak, hogy az utasok jellemzően csupán az utazási iroda szolgáltatásával kapcsolatos információkat olvassák el, azzal már kevésbé törődnek, hogy a célországban milyen állapotok uralkodnak.
A butaság nem mentség
Új elvárások
Csakhogy az új polgári törvénykönyv általános szabályként fogalmazza meg: a tájékozódás elvárható. Ez azt jelenti, hogy az utas nem hivatkozhat az iroda tájékoztatási kötelezettségének megsértésére „olyan adattal, ténnyel, joggal összefüggésben, amelyet ismert vagy közhiteles nyilvántartásból, vagy más ismert forrásból ismernie kellett volna”. Vagyis az utastól megkívánható, hogy maga is információkat szerezzen be az utazásával kapcsolatban. (A régi Ptk.-ban nem volt ilyen elvárás.) Igaz, ennek elmulasztása nem jár szankcióval, ám az utas elveszíti a jogát, hogy arra hivatkozva érvényesítsen igényt az irodával szemben: „Ezt nem tudtam, nekem nem mondta senki.”
Hogy ez a tájékozódási elvárás milyen adatokra, tényekre vonatkozik, és hogyan kell értelmezni az ismert, illetve más ismert forrást, azt a bírói gyakorlat alakítja majd ki. Véleményem szerint azonban az iroda nem sérti meg a tájékoztatási kötelezettségét, ha nem ismerteti az utassal mondjuk az elviselhetetlen pekingi légszennyezést (mert erről rengeteg cikk jelent meg), vagy nem közli, hogy egy beutazáshoz kell-e sárgaláz elleni oltás, mert ez a WHO listájából – amelyik közhiteles nyilvántartás – megismerhető.
Vízum érvénytelen útlevélben
Egy indiai állampolgár uniós utazási iroda szervezésében repült a balti légitársasággal Moszkvából Rigába. Az érkezési repülőtéren bemutatott egy uniós egységes (schengeni) vízum nélküli, érvényes indiai útlevelet és egy egységes uniós vízumot tartalmazó, de érvénytelenített indiai útlevelet. Az utas belépését megtagadták arra hivatkozva, hogy nem érvényes a vízuma, a légitársaságot pedig kétezer euróra büntette a helyi hatóság, mert a határátlépéshez szükséges megfelelő okmányok nélkül szállított utast az unióba.
A légi fuvarozó keresetet nyújtott be a bírság ellen, és az ügyben az Európai Bíróság mondta ki a végső szót. Megállapította, hogy a légitársaság az uniós jogszabályoknak megfelelően járt el, s a bírság kiszabása megalapozatlan volt.
Az ítélet megállapította, hogy a közösségi vízumkódexről szóló uniós rendelet értelmében az úti okmányban található egységes uniós vízum nem veszíti el érvényességét automatikusan attól, ha az úti okmányt valamelyik nem uniós tagállam hatósága érvényteleníti.
Másodszor: a schengeni határ-ellenőrzési kódexről szóló uniós rendelet értelmében harmadik országbeli állampolgárnak a tagállam területére való belépése nem köthető ahhoz a feltételhez, hogy az érvényes schengeni vízum érvényes útlevélben legyen.
Harmadszor: ellentétes az uniós jogszabályokkal az a nemzeti rendelkezés, amely harmadik ország állampolgárának az érintett tagállam területére való beutazásánál belépési követelményként írja elő, hogy érvényes közös uniós vízum kizárólag érvényes útlevélben fogadható el.
A forró törölköző esete
Az utas Indiából Németországba repülve arra kérte a személyzetet, hogy mivel a forró törülköző allergiát okoz nála, ne osszák ki az utasok között. Kívánságának a személyzet nem tett eleget, mindenki megkapta a forró törülközőket. Csakhogy az allergiás utason olyan fulladási roham tört ki, hogy leszállás után azonnal kórházba kellett szállítani. Kártérítési kérelmének csupán részben adott helyt a bíróság, mert az ítélet szerint az utas maga is közreműködött az allergiás rohamban. Nemcsak figyelmeztetnie kellett volna ugyanis a személyzetet, hanem a törülközőosztáskor határozottan felszólítani a stewardesseket, hogy nyomban hagyják abba. Ezt azonban az utas elmulasztotta, ezért kisebb részben őt terheli a felelősség a roham előidézésében.