Elszállt helyzetek

Nem kis gond adódhat, ha a turista tevegelés helyett a homokban köt ki, ha az anonim útitárs neve ismertté válik, s akkor is, ha mást állít a tábla, és mást a recepciós.

A szaharai országot választó utas az iroda ajánlatai közül a sivatagi túra teveháton elnevezésű programra fizetett be. Csakhogy a tevegelés nem úgy sikerült, ahogyan megálmodta.

Amikor társaival megérkezett a „teveállomásra”, a sivatag hajói a homokban feküdve várták amatőr hajtóikat. A hajcsárok bemutatták, miként kell felülni a tevére, és elmondták azt is, hogy az állat csak akkor áll fel, ha az utas már a nyeregben ül vagy inkább abba kapaszkodik. Megkérték a túrázót, hogy másszon fel a tevére, és mint akik jól végezték a dolgukat, távoztak.

A dromedár, talán szeszélyből, még a nyeregbe szállás alatt szokásos imbolygó mozgásával felállt, mire az utas lerepült, és nagyot nyekkenve ért homokot. Bár csontja nem törött, sok csúnya zúzódást szenvedett, és több sebből vérzett. Emiatt már nem élvezhette a nyaralásból hátralévő napokat.

Kártérítést követelt, és kapott is. A német bíróság úgy döntött, hogy az átélt fájdalmakért az utas közel húszezer euró nem vagyoni kártérítést érdemel. Arra is kötelezte az irodát, hogy a befizetett részvételi díjból ezer eurót térítsen vissza, mivel a baleset miatt a nyaralás utolsó napjai élvezhetetlenek és haszontalanok voltak az utas számára.

A NEVENINCS UTAS ESETE

A felperes utas a légitársaság weboldalán keresztül két repülőjegyet vásárolt. A honlapon a légi fuvarozó arra figyelmeztetett, hogy a foglalás után a névváltoztatás már nem megengedett. Az első jegynél a vevő a megfelelő helyre beírta a saját nevét. Mivel még nem tudta, hogy kivel utazik, így a második jegynél a vezeték- és keresztnév helyére az írta, hogy „még ismeretlen”. A foglalást a társaság visszaigazolta, és a pénzt bekasszírozta. Később, amikor a felperes be akarta jelenteni a második utas nevét, a légitársaság ezt megtagadta, hivatkozva a foglalási oldalon feltüntetett figyelmeztetésre. Minthogy az utas nem akart új jegyet venni, egyedül repült el, és a másik utas beszállásának megtagadása jogcímén pert indított a légitársaság ellen, továbbá az uniós rendeletben meghatározott kártalanítás megfizetését követelte.

A bíróság elutasította a keresetet. Döntését azzal indokolta, hogy a társaság és a második utas között nem jött létre a szerződés, hiszen a foglaláskor a légitársaság kifejezett előírása ellenére sem adta meg az utas valódi nevét. Így nem születhetett meg a kontraktus, és ha nincs érvényes szerződés, akkor beszállás sincs, amit meg lehetne tagadni. Ugyanakkor – a szerződés hiánya miatt – kötelezte a légitársaságot a második jegy árának visszafizetésére.

AMIKOR A SZÓ MEGMARAD

Egy hivatásos fotós az egyik osztrák szálloda vendégeként a hotel parkolójában leállított autójában hagyta értékes fényképezőgépét. A parkolóban hatalmas tábla figyelmeztetett, hogy az autóban és a benne hagyott tárgyakban keletkezett károkért a szálloda nem vállal felelősséget, s kérik a vendégeket, hogy értéktárgyaikat helyezzék letétbe a recepción.

A vendég szólt a recepciósnak, hogy a fényképezőgépét a kocsiban hagyta. Kérdésére, hogy mennyire biztonságos a parkoló, azt a választ kapta, hogy veszélytelen, ráadásul be is van kamerázva. Másnapra eltűnt a masina. A hotel a bíróságon azzal hárította el a felelősségét, hogy a vendég a figyelmeztetés ellenére sem helyezte letétbe a fényképezőgépet, így a szálloda nem köteles megfizetni a kárt.

Csakhogy az osztrák legfelsőbb bíróság más véleményen volt. A szálloda a figyelmeztető tábla kihelyezésével valóban kizárta a felelősségét a garázsban keletkezett károkért, ám a hotel alkalmazottja ezt egyoldalúan annullálta azzal, hogy a vendéget a garázs veszélytelenségéről biztosította. Az ítélet a bekövetkezett kár megtérítésére kötelezte a szállodát.

 

* A szerző ügyvéd, a Turizmus Panoráma jogi szakértője, jog@turizmus.com.

Top cikkek