Eleven történelem

Amint a tiszta, balzsamos levegő hatalmába kerítette a látogatót, a valóság megszűnik egy időre. Itt mindennek története van. Bágyadt napsugár szűrődik át a fák lombja közt, az alatta futó ösvény a föld és az ég találkozásához vezet.

A Géza fejedelem által alapított főapátság méltóságteljesen magasodik a város fölé. Ahogy az ember ott sétálgat, gyönyörködik a táj szépségében, vagy a bazilikát csodálja, hirtelen mintha minden megelevenedne előtte.

Történetek százai bontakoznak ki szerzetesekről, tanítókról, kódexmásolókról. Hogy a látogatót ne ragadja el végképp a csapongó fantázia, a sok tízezer turistának április óta audio guide rendszer meséli el a legfontosabb tudnivalókat. A tíz nyelven igényelhető hanganyag megemlíti például, hogy az első szerzetesek 990 környékén érkeztek Rómából, az 1700-as évektől tekintik fő feladatuknak a középiskolai oktatást, s kiderül az is, hogy a Pannonhalom nevet, Széphalom mintájára, Guzmics Izidor találta ki.

Eláll a lélegzet

A mesélő nem sokkal később a könyvtárba vezényli hallgatóságát. Lélegzetelállító, neoklasszicista belső. Ez az a hely, ahol a régi könyvek illatától megrészegülve bárkit könnyen elragadhat a képzelet. Az ember már-már látja, ahogy a pislákoló gyertyafényben a fegyelmezett szerzetesek kódexek fölé görnyednek, könyveket tanulmányoznak.

Szent Benedek a VI. században tette kötelezővé, hogy szerzetesei a böjt kezdetekor vegyenek magukhoz egy könyvet, s azt a negyven nap alatt olvassák el. Ennek tudható be, hogy a gyűjtemény kezdetben főként liturgikus művekből állt. Az első összeírás során, Szent László uralkodása alatt, már nyolcvan kötetet számláltak, 1802-re pedig a középiskolai oktatást elősegítő tan- és szakkönyvek egész sora is az állomány részévé vált.

A klasszikus teremkönyvtár ma mintegy négyszázezer alkotást őriz, kódexeket és ősnyomtatványokat, ám jelentős a modern anyag is. A levéltár ékessége az 1001-es pannonhalmi kiváltságlevél, valamint a tihanyi apátság alapítólevele, amelyet az első írásos magyar nyelvemlékként tartanak számon.

Ezek után, a bazilikába lépve, a látogatót roppant egyszerűség fogadja. Teljes összhangban a szerzetesek jelmondatával: Ora et labora! –Imádkozz és dolgozz!. Csendes, elszigetelt zug ez, tökéletes légkört teremt az örvénylő gondolatok elcsitításához.

Gyógynövénykert és áldás

Dimbes-dombos, csupa zöld táj. A levegő illatos, darazsak táncolnak az ültetvények felett. A gyógynövénykertben dolgozó kertészek és szerzetesek négy hektáron levendulát termesztenek, és sokféle gyógy- és fűszernövényt gondoznak. Többek között kakukkfüvet, zsályát és citromfüvet, amelyekből csodálatos termékeket állítanak elő. Szörpöket, likőröket és teákat, amelyeket a kirándulók a teaházban meg is kóstolhatnak, de híres az itt előállított levendula- és kakukkfűolaj is.

A gyógynövényáldásra minden évben a gyógyító ünnepen, Nagyboldogasszony napján kerül sor. Ilyenkor fiatal, vidám szerzetesek gyülekeznek, hogy az áldást mondó főapát segítségére legyenek.

Főapáti útravaló

Várszegi Asztrik főapát szavai szerint a bencések a kommunikáció mestereivé kívánnak válni. Meghagynak mindenkit a maga szabadságában, így a látogatónak nem kell másként viselkednie ahhoz, hogy jól érezze magát. Valóban, az utazóval éppen ezt teszi Pannonhalma: meghagyja a maga szabadságában, a történelem részeseként.

Az Apátság étterme

A Viator étterem a bencés szellemiségre építve egyszerre modern és tradicionális. A hely, ahol az étel és a bor mindig kifogástalan. Igazi ínyencségekkel és az apátság pincészetének csúcsboraival várja a fáradt utazót.

 

Az apátság késő román kori gótikus bazilikája a középkori magyar építészet egyik remekműve
Az apátság késő román kori gótikus bazilikája a középkori magyar építészet egyik remekműve
Top cikkek