Vendéglők kontra gyorséttermek

Az egy főre eső költések reálértéken számolva csökkentek, bár 2009-hez képest nem változott azok aránya, akik legalább alkalmanként otthonukon kívül étkeznek. A GfK Hungária étkezési szokásokat vizsgáló felmérésének adatai szerint a főzést hazánkban tízből négyen tartják nyűgnek, míg tízből hatan szívesen készítik el saját menüjüket. A főzés továbbra is inkább a nők elfoglaltsága: míg tíz megkérdezett hölgy közül nyolc szívesen áll a tűzhely mellé, addig a férfiak körében ez az arány csak 36 százalék. A megkérdezettek 53 százaléka nyilatkozott arról, hogy volt hagyományos étteremben, vendéglőben az elmúlt egy évben. Ők inkább tartoznak az érettebb (40–49 éves) korosztályba, az átlagnál magasabban kvalifikáltak, és ezzel együtt jellemzően magasabb a havi nettó jövedelmük is.

A büfék és pizzériák egyaránt népszerűek, csaknem minden második megkérdezett (49-49 százalék) volt ilyen vendéglátóegységben az elmúlt egy évben. Gyorsétterembe a megkérdezettek 46 százaléka tért be, főként a 15–29 évesek, de viszonylag magas a 30–39 évesek aránya (57 százalék) is ebben a körben. A válaszadók egyharmada az otthoni étkezésen túl az iskolában, illetve munkahelyen működő étkezdében eszik, igaz, hogy 2005 óta egyre ritkábban. A nemzetközi konyha kedvelői elsősorban a legfiatalabbak és a budapestiek.

Négy évvel ezelőtt és most is a megkérdezettek egynegyede vallotta, hogy egyáltalán nem étkezik otthonán kívül – nyilatkozta Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Egy alkalommal legtöbbet hagyományos étteremben, vendéglőben költöttek a megkérdezettek. Büfékben, pizzériákban hasonlóan alakult az egy alkalommal regisztrált költés értéke, míg a gyorséttermekben némiképp kevesebbet hagytak a kasszánál.