Fogyatékos turizmus
Bár a helyzet sokat javult az elmúlt években, korántsem lehet kijelenteni, hogy az akadálymentesítés megtörtént volna a hazai vendéglátó- és szálláshelyek többségénél, noha a „fogyatékos turizmusban” jócskán van eddig kiaknázatlan piaci potenciál.
Murányi Péter, a GSZT szakújság főszerkesztője, aki egy évvel ezelőtt még egy speciális, a fogyatékkal élőknek szolgáltató utazási irodát működtetett, elmondta: az akadálymentesített szálláshelyekkel a legnagyobb probléma nem a jó szándék hiánya, hanem a szakértelmet nélkülöző kivitelezés és a hiányos tájékoztatás, pedig a fogyatékkal élők számára nyitott turizmus nem csak elvi kérdés, jövedelmező vállalkozás is lehet.
– A fogyatékkal élők általában nem egyedül utaznak, tehát esetükben egy vendég mindjárt kettőt jelent. Egy amerikai kutatás szerint az akadálymentesített szállodák forgalma egy év alatt hat százalékkal nőtt. Amerikában és Nyugat-Európában a fogyatékkal élők egy széles köre nem csak igényli, de meg is engedheti magának az utazásokat – sorolja az érveket Murányi Péter. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon mekkora piaci potenciál rejlik a „fogyatékos turizmusban”, azt feleli: amekkora munkát belefektetünk.
Roskatag alapokon
Az akadálymentesítés komplex dolog – mondja a szakember. – Attól, mert az épületbe rámpán lehet bejutni, a szobák ajtaját pedig kiszélesítették, még nem lesz akadálymentes egy szálloda. A gondok gyakran már a parkolóban jelentkeznek, hisz a murván lehetetlen átkerekezni, de a kis szinteltolásokkal, a magasan lévő villanykapcsolókkal és a szobákon kívüli illemhelyek használhatóságával is problémák vannak, így sok akadálymentesnek minősített szálláshely csak félig-meddig nevezhető annak.
Hevesi Mónika paralimpikon, aki 23 éve ül kerekes székben, tavaly részt vett a fogyatékkal élők kajak-kenu világbajnokságának előkészítő munkálataiban. Ő felelt a sportolók elszállásolásáért, ezért előzetesen végigjárta a szegedi és Szeged környéki, szóba jöhető szállodákat.
– A probléma ott kezdődik, hogy az évek óta létező, de nem szankcionáló jogszabályi előírásokat nem tartják be – mondja a sportoló, aki az akadálymentesnek nevezett szállodák szinte mindegyikében komoly hibákat talált. – Egy újonnan épített mórahalmi szálloda fürdőszobáiban rossz helyen voltak a kapaszkodók, a zuhanyzóban az ülőke a csaptelep alatt volt elhelyezve úgy, hogy ott nem fért el egy ember. Végül szétfúrták a szép új fürdőszobákat, és az általam megjelölt helyre tették a kapaszkodókat – meséli Hevesi Mónika, aki az első mozgássérült volt, aki ezeket a fürdőszobákat és szobákat látta. – A jó szándék megvan, de az építési szabályok betartását a kivitelezőre bízzák, gondolván, hogy érti a dolgát. Még az akkor épülő versenypálya fürdőinek megépítésénél is sok hibát vétettek, noha a tervekkel minden rendben volt. Végül filctollal jelölgettem be, hogy hová tegyék a kapaszkodókat. Gyakori hiba az is, hogy nem veszik figyelembe a kerekes székek 1,5 méteres fordulási körét, és van olyan fürdőszoba, ahol eleve nincs ennyi hely a kád, a vécé és a mosdókagyló között.
Pozitív példák is léteznek, a hódmezővásárhelyi Ginkgó szálloda a sportoló szerint nem csak példaértékűen akadálymentesített, de kényelmes is. Budapesten az azóta lebontott Ibis Hotelt említi, ahol két szobából csináltak egy mozgássérült-lakosztályt, hogy a fürdő is megfelelő méretű legyen. – Abban a szobában még táncolni is lehetett kerekes székkel.
– Ez a felemás helyzet nem magyar sajátosság – meséli a sportoló. – Olaszországban az akadálymentesnek kinevezett szállodák mindegyikében zuhanykabin volt a fürdőben, ami számunkra használhatatlan. Van olyan is, ahol az akadálymentesség csak a szállodába való bejutást jelenti, rámpa és lift tehát van, de az épületen belüli kis szinteltolások és a szobák mérete miatt már nem tud segítség nélkül közlekedni az, aki kerekes székben ül.
Persze nem csak a mozgássérültek vannak hátrányban. A hallássérültek igényeinek kiszolgálásával általában nincs probléma – mondja Murányi Péter –, de a vakok és gyengén látók szabad mozgásának érdekében a liftekben (angol nyelvű) hangjelzésre is szükség van, hogy az illető tudja, hányadik emeleten jár. Ami pedig a szellemi fogyatékosok üdültetését illeti, Murányi Péter éppen az után számolta fel utazási irodáját, miután tavaly zsinórban három táborhely utasította el a fogyatékos gyerekek fogadását, mondván, hogy jelenlétük rossz hatással lenne a többi gyermekre.
A tömegközlekedés még mindig életveszélyes
Az akadálymentes szálláshelyektől még nem lesz akadálymentes a turizmus – figyelmeztet Murányi Péter –, infrastrukturális elmaradásban is van Magyarország, ami egyrészt jelenti azt, hogy a turistalátványosságok a mozgássérültek számára általában nem megközelíthetőek, másrészt a közlekedés is erősen akadályoztatott.
A tömegközlekedés egyenesen életveszélyes is lehet a mozgássérültek számára. Sok olyan járda van, amelyre csak feljutni lehet, a másik végén viszont le van töredezve a szegély. A metróállomások túlnyomó többsége mozgássérültek számára használhatatlan, az alacsony padlós busz még mindig kevés, így marad az autó, de annak fenntartása igen költséges, nem engedheti meg magának mindenki. A legbiztonságosabb és leggyorsabb a taxizás a fővárosban, mivel a társaságok zöme fel van készülve a kerekesszékes utasra.
– Küldenek nagy csomagterű járművet, és többször láttam, hogy a sofőr már veszi is elő a csúszó deszkát, amint megpillantja az utasát – sorolja tapasztalatait Hevesi Mónika.
A vasúti közlekedésben sincsenek igazán felkészülve a mozgássérültekre. A MÁV telefonos ügyfélszolgálatán kérdésünkre elmondták, egy munkanappal az utazás előtt kell jelezni a társaság felé, ha valaki kerekes székkel szeretne utazni, de ennek megvalósulásához az is kell, hogy mind az induló, mind a fogadóállomáson legyen emelőszerkezet. Mint megtudtuk, a Déli pályaudvaron és a balatonfüredi nagyállomáson például van ilyen.
Ha azt mondom, a magyar vasútállomások 10 százaléka akadálymentesített, már túlzok – mondja erre a paralimpikon, aki úgy emlékszik, régebben két héttel korábban kellett jelezni az igényt a MÁV felé, ezen a téren tehát pozitív változás történt, de még a nagyobb városok állomásai sincsenek mind akadálymentesítve. Ez főleg az elektromos székkel közlekedőkre nézve jelent komoly hátrányt, hiszen míg a kézi hajtásos székek használójukkal együtt két erős ember segítségével kijuttathatók az állomásról, addig az elektromos szék önmagában 120 kilós.
A légi közlekedéssel Hevesi Mónikának csak pozitív tapasztalatai vannak. A repülőterek és a légitársaságok a világ minden pontján kitüntetett figyelemmel kezelik a fogyatékkal élőket, de azokat is, akik egyszerűen a koruknál fogva mozognak nehezebben. Az európai jogi szabályozás számos, az Európai Unió valamennyi repülőterén kötelező olyan rendelkezést ír elő, mely biztosítja a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű utasok számára a diszkrimináció- és pluszköltségmentes közlekedést. Ez alól csak a biztonsági intézkedések, vagy a műszaki kötöttségek jelenthetnek kivételt, például a repülőgép mérete.
Ehhez legjobb már a foglaláskor, de legkésőbb az utazás előtt 48 órával jelezni a reptér felé az egyéni szükségleteket, hogy a gépet előkészíthessék. Beszálláskor a fogyatékkal élők előnyt élveznek, és ők azok, akik utolsónak hagyják el a gépet. A légitársaságok a repülőre való fel- és lejutáshoz saját kerekes széket biztosítanak, és kötelesek személyenként két mozgást segítő berendezést ingyen szállítani (ez érvényes a sport- és versenyszékekre is), illetve kérésre a vakvezető kutya is gazdájával tarthat az utastérbe – áll a Budapest Airport honlapján közzétett tájékoztatóban.
Több millió siket turistát vár Magyarország
Világszerte több millió siket utazó figyelme irányulhat Magyarországra az amerikai DeafNation szervezet által készített videós útibeszámolóknak köszönhetően. A videó nálunk élő siket emberek életének bemutatásán keresztül próbálja népszerűsíteni hazánkat. A DeafNation honlapjára feltöltött első videofelvétel a herendi porcelán „titkába” avatja be a nézőket, méghozzá siket porcelánfestők segítségével – áll a projektben segédkező Magyar Turizmus Zrt. honlapján. A következő időszakban hetente két „Magyarország-beszámolóval” jelentkeznek majd. Az útijelentések alapjául a DeafNation vezetői által hazánkban átélt élmények, valamint a siket tisztségviselőkkel, művészekkel való találkozások és interjúk szolgálnak majd, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy közelebb hozzák egymáshoz a különböző országokban élő siketeket. Az akció hazai szakmai partnerei a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), illetve Kósa Ádám európai parlamenti képviselő, a SINOSZ elnöke volt.
