Átutazóknak is ajánlott
S nem azért, mert déli szomszédunknál a fővároson, Zágrábon kívül csupán itt működik villamos (amire a helyiek felettébb büszkék), hanem a történelmi emlékek és a mai látnivalók okán is.
Dráva-parti város
Eszék döntő része a folyammá szélesedő Dráva déli partján húzódik végig, aminek következtében a város már nem Horvát-Baranyában, hanem a folyó és annak délebbi testvére, a Száva közé eső Szlavóniában található. Lakói még jól emlékeznek a jugoszláv polgárháborúra, a szerbek kilenc hónapos ostromára, az észak felől érkezett belövésekre, amelyek nyomán számos épület súlyosan megsérült. Szerencsére azonban mára az óvárosba és a modernebb kerületekbe láthatóan visszatért az egykor legendás kávéházi kultúra és életöröm.
Autóval az óvárosba
A város központját a Péter-Pálszékesegyház uralja a Felsőváros II. János Pál terén. A tekintélyes vöröstéglás épületet és 90 méter magas tornyát Franz Langenberg tervezte. A belvárost autóval elég körülményes megközelíteni (ráadásul az utcanevek feltüntetésével igencsak fukarul bánnak), így akinek rövid az ideje, mindenekelőtt az Óvárost látogassa meg, ahol valaha a stratégiai fontosságú eszéki vár állott.
Ennek falait már jórészt elbontották, hogy a közlekedést és az áruszállítást könnyítsék, ám az erősség alaprajza most is kivehető a térképeken, a szűk utcákon itt-ott még díjtalanul parkolni is lehet. Könnyű idetalálni, főleg ha az utazó nem a tranzitforgalomra ajánlott 7. számú főközlekedési utat választja, hanem Dárda településnél balra kanyarodik – az út a Dráva-híd után közvetlenül az Óváros mellett halad.
Ágyúk, templomok, Copacabana
A várnegyed centruma a Szentháromság tér, közepén a pestisűző fogadalmi oszloppal. Körülötte számos, jó karban lévő vagy restaurálás alatt álló műemlék sorakozik, többnyire katonai múlttal. Ilyen az egyetem rektori hivatala, az egykori Főparancsnokság (Generalitat), vagy a régészeti múzeum (Őrparancsnokság), előttük ágyúk jelzik az eredeti rendeltetést. Hasonló morcos fegyver áll a Szlavónia Múzeum bejáratánál, holott itt korábban a városi elöljáróság működött. Az egykori erődben is sorakozik néhány patinás templom, a ferencesek harangtornyát egy török minaret alapjaira építették, a jezsuiták plébániatemplomát pedig Kaszim pasa dzsámija fölé emelték.
A megmaradt falrészlet egy régi várkaput is magába zár: az úgynevezett Vízkapu – nevéhez illően – a folyó felé vezet. Onnan pedig jól látszik a túloldalon elterülő szórakoztatóközpont, a minden itt élő számára demokratikusan-egyformán idegen elnevezésű Copacabana…
Ahol Zrínyi Miklós felégette a hidat
Eszék stratégiai jelentőségét már a római ak felfedezték, itt vezetett Pannóniába egyik fontos útjuk, amelynek védelmére Mursa néven katonai tábort létesítettek. Ezt a hunok 441-ben lerombolták. A magyar feljegyzések a település nevét (Ezek) először 1196-ban említik, a körülötte zajló események a törökök előretörésével gyorsultak fel. A félhold 1526-ban (Mohács!) került fel az eszéki tornyokra, hogy aztán csak 161 év múlva hulljon le onnan. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős és horvát bán egyszer fel is égette az itteni hidat (cölöpmaradványai állítólag most is láthatók alacsony vízállás esetén), de a faalkotmányt a megszállók viszonylag gyorsan újjáépítették, ismét utat nyitva északra vonuló csapataiknak.
Hasznos honlapok
