Egész évben „nyitva”
Az észak-afrikai politikai zűrzavar miatt jó néhány (elsősorban nyugat-európai) turista letett az egyiptomi és a tunéziai utazásról, s inkább más úti célok után nézett. Így döntöttek idén a szokásosnál is többen Ciprus mellett, annak ellenére, hogy a szigetország már egy másik (értsd: magasabb) árkategóriába tartozik.
MINŐSÉGI TURIZMUS
A minőség valóban biztosított, de ezért minden utazónak mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Ezért is panaszkodnak ciprusi turisztikai szakemberek, hogy hiába érkezik több látogató, egy részük nem sokat költ – vagyis pluszbevételt alig termel. A minőségi turizmus része, hogy Ciprus nemcsak nyáron „tart nyitva”, hanem egész évben várja az utazókat. Ezt meg is teheti: fő ütőkártyája a kiváló (szinte sosem hűvös) éghajlat, amelynek köszönhetően az év legnagyobb részében fürödni lehet a tengerben. Mint Paszkalidesz miniszter mondja, a klasszikus nyaralásokon túl kiemelt figyelmet fordítanak a konferenciaés az orvosi turizmusra is.
BRITEK, NÉMETEK, OROSZOK
Bár a gazdasági válság Cipruson is megtépázta az idegenforgalmat, az utóbbi egy-két évben újra javul a helyzet. Lefkosz Filaktidesz, a Ciprusi Idegenforgalmi Szervezet (CTO) igazgatója büszkén számol be arról, hogy 2011 első fele százalékokban kifejezve már két számjegyű emelkedést hozott. A dobogó legfelső fokán változatlanul a britek állnak (ők adják a turisták 45 százalékát), érdekes fejlemény viszont, hogy a második helyről a németeket letaszították az oroszok (12-13 százalékkal). Magyarországról jóval kevesebben, évente tíz-tizenkétezren érkeznek, de ez a szám évek óta stabilan tartja magát.
STRANDOK, BORVIDÉKEK, ÓKORI ROMOK
Az oroszok főként a dél-ciprusi Limasszolban összpontosulnak; ezt a tengerparti várost Filaktidesz kozmopolitának nevezi, ahol az éjjeli élet szerelmesei biztosan megtalálják a számításukat. Az ország belsejében kiváló bortermelő vidékek várják az újdonságokra szomjas turistákat, a keleti partvidék strandjai pedig a sportosabb vakációra vágyókat csábítják. S ha valaki a helyi kultúrával és történelemmel kíván ismerkedni, ne hagyja ki a Ciprus nyugati végén fekvő Pafosz városát, amelynek római kori romjai az UNESCO világörökségi listájára is felkerültek, és ahol a legenda szerint Aphrodité istennő született. A népszerű (és nem tengerparti) látnivalók közé tartozik Lefkara nevű falucska, ahol egymást érik a helyben készült kézimunkákat és ezüsttárgyakat árusító üzletek. A hangulat meglehetősen „szentendrei”, ennek minden jó és rossz oldalával együtt. Annyi itt is kiderül: a turizmust Cipruson komolyan veszik – és profin űzik.
APHRODITÉ SZIGETE
Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km
Éghajlata mediterrán – a tél enyhe és csapadékos, a nyár száraz és forró.
Legmagasabb pontja a Troodoshegységben lévő Olympos (1953 m).
A régészeti feltárások tanúsága szerint 11 ezer éve lakott terület.
A frank uralmat követően a középkorban velencei, török, majd brit uralom alatt állt, függetlenségét 1960-ban nyerte el.
A sziget 1974 óta megosztott, azóta északi része, területének egyharmada török megszállás alatt áll. > Lakosainak száma 1,12 millió fő, ebből mintegy 900 ezren görög ajkúak.
Fővárosa Nicosia (Lefkosia), államformája köztársaság.
A Ciprusi Köztársaság 2004 óta az EU tagja, az euróövezethez 2008. január 1-jén csatlakozott.