Aki nem tud arabusul...

…AZ MÉG NYUGODTAN UTAZZON KÜLFÖLDRE, DE LEGALÁBB LELKILEG KÉSZÜLJÖN ARRA – HA MÁSKÉNT NEM, EGY ÚTI SZÓTÁRRAL –, HOGY ADOTT ESETBEN NYELVTUDÁS HIÁNYÁBAN NEMZETI MAGÁNYUNK BENNE TESTESÜLHET MEG.

Miért nem maradt velem az idegenvezető, miután elütött egy autó külföldi társasutazásom alatt? Bekísért a kórházba, utána vitte tovább a csoportot, noha tudta, hogy csak magyarul beszélek.

Az utazási szerződésről szóló rendelet értelmében az utazásszervező köteles segítséget nyújtani az utasnak, ha olyan ok miatt támadtak nehézségei, amelyet az utazásszervező nem láthatott előre, és azt el sem tudta hárítani. Ez azt jelenti, hogy bár nem vonható felelősségre az iroda azért az eseményért, amely miatt az utasnak nehézségei lettek, de köteles segítséget nyújtani. Azt, hogy ez miből áll, a rendelet nem részletezi; ez minden esetben a körülményektől, az adott helyzettől függ.

Az idegenvezetőtől nem várható el és nem követelhető meg olyan segítség, amely hátrányosan érinti vagy akadályozza a csoport többi tagjának úti programját, továbbutazását. A hatóságok, a külképviselet a hozzátartozók értesítésével, kórházba kíséréssel, gyógyszer megvásárlásával már teljesítettnek tekinthető a segítségnyújtás. A bírósági ítéletek szerint a nyelvtudás hiánya minden esetben az utas kockázata.

Csak az utazáshoz közvetlenül kapcsolódó esetekben várható el a tolmácsolás az idegenvezetőtől, például a szállodába érkezéskor, étteremben, múzeumi belépőnél stb. Véleményem szerint azonban a fogdában, rendelőben, bordélyházban stb. való nyelvi segítségnyújtás már meghaladhatja a jogszabályban megkövetelt kötelezettséget.

Jogos-e az utazási irodának az a kitétele, miszerint csak biztosítási szerződés birtokában lehet részt venni útjaikon?

Igen is meg nem is, attól függ, hol teszi ezt közzé az iroda. Biztosítási szerződés megkötésére ugyanis – egyes felelősségbiztosításoktól eltekintve – senkit sem lehet kötelezni, így az utast sem. Ennélfogva ha a biztosítási szerződés kötelező megkötését az utazási szerződés írja elő, akkor ez jogszabályellenes, tehát semmis. Ez pedig azt jelenti, mintha nem is lenne ilyen kikötés, vagyis az utazási iroda erre hivatkozva nem tagadhatja meg a részvételt.

Ha ez a kikötés nem szerződéses, hanem szerződéskötési feltétel, akkor viszont nem jogellenes. A polgári jog szabályai szerint a szerződés akkor jön létre, ha a felek az ügylet minden lényeges és bármelyik fél számára lényeges kérdésében megegyeznek. Az iroda számára lényeges kérdés lehet az utas biztosításának megléte, és ezt a szerződéskötés feltételeként írhatja elő. Érthető ez a kikötés, hiszen ha például egy andoki kirándulásnál az utas beleesik egy kisebb szakadékba, biztosítás híján ki fizeti a mentést és a gyógykezelést? A keselyűk inkább csak ultima ratio...

Az utazási szerződésben benne van a kötelező sztornóbiztosítás. Valóban el kell ezt fogadni?

Nem. Mivel a sztornóbiztosítás egyértelműen az utas érdeke (lehet), az iroda nem hivatkozhat arra: számára ez olyan lényeges kérdés, hogy enélkül nem köt szerződést.

Valóban sok utazási szerződésben benne van ez a fajta asszekuráció, ám ha ennek elhagyását kéri az utas, azt az iroda köteles teljesíteni. Persze nem biztos, hogy kevesebbet fogunk fizetni, gyakran ugyanis csak jelképes ára van a teljes részvételi díjhoz képest.

Dr. Salamon András ügyvéd, a Turizmus Panoráma jogi szakértője jog@turizmus.com
Dr. Salamon András ügyvéd, a Turizmus Panoráma jogi szakértője jog@turizmus.com
Top cikkek