Túrák Tiszán és Túron

Baráti társaságok, rokonok, családok indultak el a folyón, a keleti határszéltől a déliig, s miközben szépen csorogtak lefelé vagy épp aktívan eveztek, megismerték a folyó menti településeket. Tudták, melyik kikötőben érdemes halászlét enni, hol ad árnyékot a pihenőhöz egy terebélyes fűzfa, s nem mellékesen az „összezártság”, a közös élmények közelebb hozták egymáshoz a társaság tagjait is.

Több tucatnyi ajánlat

Ma egyre kevésbé tehetik meg a családok, baráti közösségek, hogy több hetet töltsenek el a folyón. A tiszai túrák szervezői épp ezért alkalmazkodtak a mai igényekhez: a hétvégi evezésektől a négy-öt naposon át az egyhetes, tíznapos kalandtúrákig, sportos vagy pihentető „üzemmódban” többtucatnyi programot kínálnak.

Dallos Sándor, a nyíregyházi Vidám Delfin utazási iroda vezetője – maga is túravezető – azt mondja:mostanában inkább azok a rövidebb túrák kedveltek, amelyek nemcsak a Tisza, hanem a környékbeli kisebb folyók – a Túr, a Bodrog, a Hernád – élővilágát is bemutatják.

Sarokülésben vagy bulizva

Az Öreg-Túron különösen izgalmas a kirándulás, hiszen kidőlt fatörzsek között kell manőverezni, s előfordul, hogy ezekre felmászva, a csónakot átemelve, vagy épp abban ülve és sarokülésben hátrahajolva kell átjutni az akadályokon. Ám ha legyűrtük a nehézségeket, mindjárt magabiztosabban ereszkedhetünk tova, az adrenalinszintünk pedig elcsitul a vízimadarak látványától, énekétől, a sás között burjánzó menta illatától.

A napi „csorgás” után a résztvevők kerékpárral is bejárhatják a vidéket, majd térhetnek vissza szálláshelyükre, miközben a kajakok, kenuk visszaszállításáról a szervezők gondoskodnak. Akadnak olyan extrémebb programok is, mint a randitúra: itt az evezést ismerkedési est, éjszakai fürdőzés és tánc színesíti, vagy az „ereszd el a hajamat bulitúra”, ahová kifejezetten a fiatalabb korosztály tagjait várják.

Egyensúlyban magunkkal

A Beregnek nemcsak vízi világa, hanem kulturális öröksége is gazdag. Szatmárcsekén a kopjafás temetőt és Kölcsey sírját, Túristvándiban a vízimalmot, Tiszacsécsén Móricz szülőházát, Nagyarban, a Tisza és a Kis-Túr találkozásánál Petőfi fáját kereshetjük fel.

Ne feledkezzünk meg a térség gasztronómiai örökségéről sem! A túristvándi kempingben frissen sült kenyérlángost ehetünk, és megkóstolhatjuk a finom, kukoricadarával készült szatmári töltött káposztát, Tarpán, a helyi termékeket felvonultató tájházban pálinkakóstolás közben tejfölös rétessel, aszalt almadarabokkal csillapíthatjuk éhünket, Szatmárcsekén, a helyi fogadóban ehetünk kötött tésztalevest vagy szatmári tepsis húst, s mindeközben élvezhetjük az itt élők közvetlenségét és szívélyességét.

Túránk végeztével pedig büszkén megállapíthatjuk: egyensúlyban voltunk magunkkal és a természettel is – felszedtünk ugyan néhány kilót, de azt mindjárt le is „lapátoltuk”. Vagyis ennek a mérlegnek a nyelve egy tengerparti nyaraláshoz képest – az árakról már nem is beszélve – minden bizonnyal a vízitúra javára billen.