Páratlan páros

Egyedül szeretek utazni. Az irodák azonban tetemes felárral kínálják az egyágyas szobákat, ezért az utazási szerződést úgy kötöttem, hogy elfogadtam az azonos nemű útitárssal való „párosítást” a kétágyas hotelszobában. Az indulás előtt kértem az irodát: mégis inkább egyágyas szobában laknék, egyedül. Az utazási iroda szerint erre már nincs mód.

Valószínűleg igaza van az irodának. A polgári jog szabályai szerint egy szerződést általában csak a szerződő felek kölcsönös akaratával lehet módosítani. Így van ez az utazási szerződésnél is. Ha az utazásszervező nem rendelkezett a „párosítás” szabályairól utazási feltételeiben, akkor ebben az esetben saját belátása szerint dönthet. Elfogadhatja az utas kérését – ez szerződésmódosításnak számít –, és ilyenkor joggal követelheti az egyágyas felár kifizetését.

Jogában áll a kérés visszautasítása, figyelmen kívül hagyása is. Az egyoldalú szerződésmódosítást a jog jellemzően nem engedi meg, egyik szerződő fél sem kötelezhető a másik módosítási igényének elfogadására. Ez azt jelenti, hogy az utas vagy belenyugszik abba, hogy hálótársa lesz, vagy eláll a szerződéstől, azaz nem utazik. Ha az utóbbi mellett dönt, akkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy az iroda – az elállás időpontjától függően – bánatpénz megfizetését követelheti.

Befizettünk egy szardíniai útra, a szálloda megfelelőnek látszott, az ellátás pedig svédasztalos félpanzió volt, ami számunkra nagyon fontos. Az indulás előtt két héttel közölte velünk az utazási iroda, hogy a kiválasztott szálloda „túltöltötte” magát, és egy másik hotelben lesz a szállásunk, ahol a vacsoránál menüből lehet választani. Ezt el kell fogadnunk?

Természetesen nem, ugyanis ez is egyoldalú szerződésmódosítás. Amennyiben az utazásszervező az indulás előtt az utazási szerződés lényeges feltételeit módosítja, úgy az utas elállhat a szerződéstől. Ebben az esetben az irodának kamatokkal együtt vissza kell fizetnie a befizetett előleget, részvételi díjat, s ezen felül még kártérítés megfizetésére is kötelezhető az utazásszervező.

Azt, hogy mi számít lényeges feltételnek, a rendelet nem részletezi (csak a részvételi díjat nevesíti). A bíróság dönti el, hogy adott esetben mi tekinthető lényeges feltételnek. A bírói gyakorlat alapján elmondható, hogy a szálláshely nyaralásnál (amikor gyakorlatilag egy helyen tartózkodik az utas) lényeges feltételnek minősül, körutazásnál azonban nem.

Az ellátás típusa (félpanzió, teljes ellátás stb.) általában ugyancsak lényeges feltétel, ám a jellege (menü, svédasztal stb.) jellemzően nem. Csupán akkor lesz lényeges feltétel, ha az utas még a szerződés megkötése előtt – bizonyíthatóan – tájékoztatja az irodát arról, hogy a svédasztalos kiszolgálás számára alapvetően fontos, és ezt a kitételt az utazásszervező elfogadja.

Svédasztalos ellátásnál reggelinél minden nap ugyanaz a szerény kínálat volt, és a vacsoránál is csak háromféle ételből lehetett választani. Szerintünk ez nem svédasztal, ezért díjcsökkentést követelünk az utazási irodától.

Ha a szerény választékot korlátlanul lehetett fogyasztani, akkor nem valószínű, hogy a díjcsökkentés megalapozott lesz. A svédasztal, büféreggeli stb. nem a széles választék és bőség szinonimái, hanem a korlátozás nélküli ételkínálat önkiszolgáló módja. Mivel sem jogszabály, sem szabvány nem rendelkezik erről, ezért az irodától függ, hogy mennyire gazdag vagy szerény egy svédasztal. Amennyiben a prospektus erről nem szól, de az utas számára ez lényeges kérdés, akkor érdemes mindenképpen tisztázni a részleteket még a szerződés megkötése előtt.

Dr. Salamon András ügyvéd, a Turizmus Panoráma jogi szakértője jog@turizmus.com