Balkonturizmusra kényszerülve

A közszolgák cafeteriakeretének korlátozása, a svájci frankos lakáshitelek rekordösszegű törlesztőrészletei, valamint a májusi és júniusi hideg, esős hétvégék, és a még csak most debütáló SZÉP-kártya szezon közbeni bevezetése egyaránt okolható azért, hogy a belföldi vendégforgalom mindössze egyetlen százalékkal nőtt az év első öt hónapjában. A szerény növekedés ráadásul egy kritikus bázisidőszakhoz, a rendkívül rossz forgalmat mutató 2010-eshez viszonyul.

Üdülési csekkből az első fél évben már 30 százalékkal kevesebbet adtak el, és 20 százalékkal kevesebbet váltottak be, ami a belföldi turizmus stagnálásához vezetett – mondja Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke, jelezve, a csekket felváltani hivatott Széchenyi Pihenőkártya még nem indult el igazán, és nem tudni, milyen gyorsan terjed el. Szakmai berkekben erős az aggodalom, hogy a vállalkozások számára most kötelezővé tett béremelés ugyanúgy a béren kívüli juttattások keretét nyirbálja meg, ami az üdülési kiadások további csökkenését okozza. Erre már van példa, az államigazgatásban a cafeteriakeret limitálása nyomán nem az étkezési jegyről, hanem az üdülési csekkről mondtak le első körben a munkavállalók.

A „lemondási listán” mindig, mindenütt a turizmus szerepel az első helyen: ha csökken a szabadon elkölthető jövedelemhányad, akkor a háztartási kiadások racionalizálása során elsőként az utazást húzzák le a listáról. A trend máris tetten érhető, egyelőre a rövidülő tartózkodási időben és az olcsóbb szálláskategóriák felé irányuló foglalásokban.

A Központi Statisztikai Hivatal e héten közzétett gyorsjelentése szerint a kereskedelmi szálláshelyek árbevétele országosan 7,5 százalékkal nőtt, a legnagyobb árnövekedést májusban érték el. A pozitív eredmények hátterében jórészt az első féléves uniós elnökség áll, aminek köszönhetően a budapesti négy- és ötcsillagos szállodák jelentős szobaáremelést, ezáltal bevételnövekedést tudtak elérni. Az uniós vendégsereg egyes szállodáknak sűrűn telt házat, és százmillió forintos nagyságrendű többletbevételt eredményezett – tudtuk meg szállodaigazgatói körökben.

A hazai szállodák szobakihasználtsága összességében még így sem érte el a fél házat, a 41 százalékos átlag azonban 2 százalékkal magasabb, mint egy éve volt. A 17 százalékos átlagos szobaár-növekedés önmagában szép eredmény, vagyis lenne, ha az nem egy kritikus évhez viszonyulna – jegyezte meg Erdei János, hozzátéve, hogy a magyarországi hotelek átlagos realizált szobaára 2006 óta folyamatosan csökkent. Nagy kérdés, hogy mit hoz a második fél év, és sikerül-e megtartani az elnökség idején helyenként megemelt tarifákat.