Adóprésben a turizmus
Miközben a budapesti szállásadók az ágazat országos bevételeinek mintegy felét termelik ki, egyre lehetetlenebb helyzetbe kerültek az elmúlt négy évben. A 2006-os csaknem 62 milliárdos forgalmuk tavaly már csak alig haladta meg az 50 milliárdot, miközben az összességében 30 százalékos infláció mellett a költségvetési szigorítások következményeivel is szembesülniük kellett. Az ágazat idei fővárosi kilátásait is meglehetősen borúlátóan ítéli meg a Magyar Szállodaszövetség, ugyanis a budapesti hotelek olyan drasztikus adóprésbe kerültek január elsejétől, amely komolyan veszélyezteti a működőképességüket.
Mint arról már beszámoltunk, a kaotikus állapotokat az a jogszabályváltozás idézte elő, amely lehetővé tette a kerületeknek, hogy a főváros helyett maguk vessék ki az idegenforgalmi adót (ifa). Így az eddigi három százalék helyett sok helyen a négyszázalékos plafonnal sújtják a szállodákat. Ám ennél is nagyobb probléma, hogy a korábbi forgalomarányos számítás helyett sok kerület fix öszszegű adót vet ki, ami akár 431 forint is lehet vendégéjszakánként; van, ahol ez hétszerese a tavalyi adónak. Sok önkormányzat még ennél is tovább ment, s jelentősen, 15 és 30 százalék közötti mértékben megemelte az építményadót is.
A szervezet múlt héten levelet intézett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez, emlékeztetve arra, hogy a törvény úgy delegálta a kerületekhez az ifára vonatkozó jogosítványt, hogy annak következményeivel vélhetően nem számolt a jogalkotó. A Népszabadság kérdésére Kovács István, a szállodaszövetség főtitkára leszögezte: mindkét adóemelés mértékét és módját elutasítják. Arra kérik Matolcsyt, vizsgáltassa felül az adóemeléseket, hogy Budapesten egységes módon, a szobaár százalékában legyen meghatározva az ifa. Azt is szorgalmazzák, hogy készüljön hatásvizsgálat. Továbbá, hogy a miniszter a főváros és a szakmai szervezetek bevonásával egyeztessen Budapest turizmusának jövőjéről, a szükséges forrásokról.
Tavaly decemberben az V., a XII. és a XIII. kerület négy százalékra emelte, míg a VI. és a VIII. kerület az árbevételtől függetlenül, vendégéjszakánként 431, a IX. kerület pedig 300 forintban állapította meg az idegenforgalmi adót. A fix összegű tarifa főleg a külső területeken lévő alsó- és középkategóriás, alacsony szobaárakkal dolgozó szállodákat sújtja. Az építményadó emelése még tovább rontja a szállodák pozícióit.
Kovács István szerint egyelőre semmi okuk a bizakodásra, hiszen önmagában csak az ifa egyszázalékos emelése több százmil lió forintos többletterhet jelent. Ráadásul a hotelek az utazásközvetítőkkel már tavaly nyáron megállapodtak a 2011-es szobaárakban, így a magasabb adókból származó többletterhek átvállalására kényszerülnek. A szállásadók most már kénytelenek létszám- s egyéb költségcsökkentéssel előteremteni a hiány fedezetét, ami minőségromláshoz vezet. Ez pedig ellentétes az Új Széchenyi-Tervben megfogalmazott célkitűzésekkel.
Jóllehet a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ (BTSZK) igazgatója, Molnár József is elhibázottnak tartja az ifa kivetésének módosítását, de bízik benne, hogy a Magyar Turizmus Zrt. megnövelt költségvetéséből jut a Budapesttel közös promócióra is. És ha több turista érkezik, nő a szállodák forgalma és bevétele is. További előrelépést jelenthet, ha Buda pesten is megalakul az úgynevezett turisztikai desztináció-menedzsment (TDM), és a kerületek a megemelt ifát a TDM-szervezetek gondjaira bízzák. Erről hasonló közszolgálati szerződést kötnek, mint a fővárossal. Leginkább azonban a már készülő turizmustörvényben lehet rendezni az ifa beszedésével, elosztásával és felhasználásával kapcsolatos összes kérdést, hogy az teljes egészében idegenforgalmi célokra, s a lehető legjobban hasznosuljon.