Arany völgy
A hely nevét Toszkánai Matild grófnőtől kapta, aki 1076-ban a mai romok melletti forrásba ejtette elhunyt férjétől kapott karikagyűrűjét. Imádsága meghallgatásra talált, hamarosan egy pisztráng tűnt fel a vízben, szájában a gyűrűvel. A grófnő ekképp kiáltott fel: „Íme az aranygyűrű, amit kerestem. Áldott legyen ez a völgy, amely viszszaadta nekem. A hely neve legyen örökre aurea vallis – azaz: arany völgy: Orval.
SZIGORÚ SZABÁLYOK
A francia forradalom idején elpusztított apátság újjáépítése 1926-ban kezdődött – a pénzügyi forrásokat pedig az 1931-ben alapított sörgyár bevételéből teremtették elő. Az apátság területén élő 15 szerzetes a ciszteriek eredeti, szigorú szabályait követő trappisták, akiknek napjait az aszkézis, imádság, önmegtagadás, fizikai munka és a csend jellemzi. Húsmentes böjti fegyelmet tartanak; elődeik napjában – az év mintegy felében – csak egyszer étkeztek. Életük nagy részét egyszemélyes cellákban töltve szolgálják istent. A fizikai munka hagyományosan a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás.
JÓTÉKONY NEDŰ
Orvalban sört és sajtot állítanak elő. A világon mindössze 7 trappista sörgyár működik, ebből hat Belgiumban található. Ezek egyike Orval, ahol évente egyszer a földi halandó is tanúja lehet, hogyan készül a Nemzetközi Trappista Szövetség által előírt körülmények között a híres helyi sör. A nyílt napon a látogató a sörfőzde vendége, és a túra végén ingyensör és sajt is dukál.
Az üzemben dolgozó mintegy 40 alkalmazott világi, a sörgyár vezetője azonban a rend egyik tagja. Az óránként 27 ezer üveg nedűt előállító kis üzem bevételét – az önfenntartáson túl – jótékonysági célokra fordítják. A termelés célja – a mai világban szokatlanul – nem a profit.
KÓDEXEK, KOHÓK, LÁTOGATÓK
Orval gazdag könyvtárát a második apát, Thierry de Vitry alapította a XII. sz. közepén, a kódexeket pedig rendszeresen cserélgette más apátságok könyvtáraival. Ily módon a barátok másolni tudták a könyveket, aminek köszönhetően számos kötet fennmaradt a pusztító tüzek ellenére is – más apátságokban.
Orval 1529-ben kohók építésére kapott engedélyt, ahol először használtak nagyolvasztót. Ezekben a kohókban állították elő a világ első öntöttvas kandallólemezeit, amelyek a mai radiátorok elődeinek számítanak, és fokozatosan terjedtek el Európában.
Ugyan a XX. század elején újjáépített apátság „zárt terület”, a szerzetesek vendégházukban szívesen fogadnak látogatókat, akik 2–7 napos tartózkodásuk során részt vesznek a közösség imáiban és életében. A mindennapok velejárója a csend, a szerzetesek beszédre fordítható ideje korlátozott.
TÉLEN, NYÁRON
A francia forradalom idején elpusztított eredeti apátság több száz éves romjai és a monasztikus múzeum egész évben várja az érdeklődőket. Az egykori templom főbejárata mellett ma is buzog a „névadó” forrás, amely a sörgyárat is ellátja vízzel, a szentélyben álló szarkofág pedig Luxemburg első hercege, I. Vencel földi maradványait őrzi.
A kerengőben viszonylag épen maradt az ún. Fejezetek Terme, amely onnan kapta nevét, hogy reggelente itt olvasták fel a bencés rend alapítója, Szent Benedek regulájának egy-egy fejezetét. Itt hirdették ki szombatonként a következő hét feladatait, döntöttek a monostor megfelelő irányításáról, fogadták a novíciusokat és választották meg az új apátot.
KÖNYVESBOLTHÁZAK, CSATAMEZŐK
Az egykori apátság romjai megtekinthetők novembertől februárig 10.30–17.30, júniustól szeptemberig 9.30–18.30 között, egyébként 9.30-tól 18 óráig; belépődíj 5,50 euró.
A sörgyár évente egy alkalommal tart nyílt napot, a 2011. szeptember 16–17-i eseményre májustól fogadják az online jelentkezéseket. További in formáció és érdekességek – angolul is – a www.orval.be honlapon olvashatók. > Orvaltól 60 km-re található a 400 lakosú Redu, amelynek minden háza könyvesbolt, illetve 120 km-re fekszik Bastogne, ahol a második világháború sorsdöntő csatájának emlékműve és múzeuma áll.
Ha ütközet, akkor a verduni csatamező is csak 70 km; itt zajlott az első világháború legnagyobb, s a történelem egyik leghosszabb összecsapása a németek és a franciák között.
