Négy évszak városa

Magyarországon alig akad olyan hely, ahol a talajba lefúrva ne lehetne termál- vagy gyógyvizet találni. A legismertebb példa erre Hévíz, hazánk legjelentősebb gyógyfürdője, ahol a világ legnagyobb, biológiailag is aktív, meleg vizű, fürdésre is alkalmas tava található. A természeti csoda turisták száz ezreit vonzza, a legtöbben a szomszédos Ausztriából érkeznek – számukra a sláger még mindig a Hévíz–Sárvár–Bük termálháromszögben található fürdőés wellnesstemplomok felkeresése. A sármelléki repülőtér megnyitása óta még könnyebb idejutni, így nem véletlen, hogy a vendégéjszakák száma szerint Budapest után Hévíz Magyarország második leglátogatottabb városa. Hévíz minden lakosa közvetve vagy közvetlenül a tóból, a gyógy-idegenforgalomból és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokból él. A város vagyona az elmúlt 16 évben 37-szeresére növekedett.

Páratlan látvány A hévízi tó területe 4,4 hektár, mélysége a forrásnál 35,6 méter, a mélyből másodpercenként 410 liter gyógyvíz tör fel. A 35-36 fokos tó napi utánpótlása eléri a 80 millió litert, a teljes vízkészlet körülbelül háromnaponta újul meg. Vizét a Hévízi-csatorna vezeti le a Zala folyóba, majd onnan a Balatonba. A vízhozam az 1970-es évektől rohamosan csökkeni kezdett a Bakonyban folyó bauxittermelés miatt, ezért a nyolcvanas évek végére, amikor már az eredeti felét sem érte el, úgy döntöttek: a tó megmentése érdekében bezárják a bányát.

A Hévízi-tó 2003 januárjában felkerült a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság ajánlási listájára. Valóban páratlan látvány, ahogy a park közepén elhelyezkedő csillogó víz a látogatót fogadja. A vízfelszín felett a hideg napokon gőzölgő páraréteg lebeg, amely alatt, szerte a tavon, indiai vörös tündérrózsák és egyiptomi fehér lótuszok úszkálnak.

A gyógytó jellegzetes tornyos fürdőépületeit az elmúlt években úgy újították fel, hogy megőrizték a cölöpökre épült, főleg favázas épületek eredeti stílusát. Este is szép látványt nyújtanak – kivilágított tükörképük ott lebeg a víz felszínén.

AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG

A Hévízi-tó környékén az ókorban a rómaiak előkelő villákat emeletek. Máig láthatók annak az 1000 m2 -es villának a maradványai, amelyet már 2000 évvel ezelőtt központi fűtéssel melegítettek. A XVIII. században a vidék tulajdonosa Festetics György volt, aki megunva, hogy a gyógyulni vágyó csúzos, köszvényes emberek tönkreteszik a parkját, a tóból kifolyó patak mentén cédulaházat állított fel – a fürdőzni vágyók itt válthattak két krajcárért napijegyet.

Ám Hévízre nem feltétlenül csak fürdőruhával érkezhet az ember! A tóból a Zaláig folyó keskeny pataknak a tóhoz közeli szakaszán még langyos a vize. Itt télidőben is látni gépkocsi tetejére rögzített kenuval érkező turistákat, akik egyszerre élvezik az evezést és a hófödte táj látványát. A túra szervezőinek mottója: Havas part, gőzölgő meleg víz, tavirózsa, forralt bor.

Bajok, programok, jegyárak

A tó vize elsősorban a reumatikusmozgásszervi betegségben szenvedők számára kínál gyógyulást.

A Hévízhez közeli Egregyen található XIII. századi templom hazánk egyik legszebb falusi műemléke.

A Fesztiválparkban december 3-tól jégpálya várja a korcsolyázni vágyókat.

Minden szerdán ír koncertet tartanak a Városházán.

Jegyárak a fürdőbe: a 3 órás belépő 2400, a 4 órás 2600, az 5 órás 3000 Ft. A létesítmény decembertől februárig 9 órától 17 óráig van nyitva.