Odüsszeusz nyilai

Ötcsillagos görögországi szállodába utazott az utas. Már a hotelben és később itthon is sérelmezte, hogy a recepciósok udvariatlanok voltak, olykor még bántó megjegyzéseket is tettek, és a végén már kérdezni sem mert a portán. Úgy érezte, ez a faragatlan magatartás tönkretette a nyaralását, s emiatt díjcsökkentést és kártérítést követelt az irodától.

Mind a felperes utas, mind az alperes iroda nehéz helyzetben volt a tárgyalóteremben. A felperes azért, mert a modortalanságot neki kellett bizonyítania, de hogyan, ha nincsenek tanúk? Az iroda feje azért fájt, mert miképpen magyarázza meg, hogy amit az utas tapasztalt, az nem tiszteletlenség, épp ezért nem is ronthatta el a pihenését.

Az alperes végül azzal érvelt a törvényszék előtt, hogy a görögök udvariassága köztudottan már az ókortól eltér az itthon és más országokban megszokottól. Ezt legjobban az Odüsszeia bizonyítja, hiszen igazán nem vall jól nevelt vendéglátóra az, hogy Odüszszeusz lenyilazta a házában vendégeskedő kérőket. Még akkor sem, ha azok hívatlanok voltak.

Az ítéletből nem derült ki, hogy a bíróságot mennyire fogta meg ez az érvelés, ugyanis kártérítésre kötelezte az utazási irodát, igaz, jelentősen csökkentette az utas követelésének nagyságát.

Házassági évfordulóját szerette volna megünnepelni az a vendég, aki a szálloda egyik lakosztályát foglalta le egy hétvégére. Megérkezésekor derült ki, hogy nem a rezervált lakosztályban, hanem egy azzal szinte mindenben megegyezőben kap szállást. Az utas ezt nem fogadta el, visszafordult, és vagyoni, illetve nem vagyoni kártérítést követelt.

A bíróság megalapozottnak tartotta vagyoni igényét, ami az odavissza autózásból és kiesett munkaidejéből állt. Követelésének nem vagyoni részét viszont elutasította. Az ítélet kimondta: a nem vagyoni kárigény esetén azt kell vizsgálni, hogy a hotel magatartása ténylegesen megsértette-e a vendég személyiségi jogait, és ez kiváltott-e bármilyen hátrányos hatást.

A bíróság szerint a perbeli szerződésszegés nem sértette az emberhez méltó életfeltételek meglétét, a magánautonómiához fűződő jogot, az emberi személyiség életminőségét, azaz a polgári jog által védett személyiségi jogokat, ezért a nem vagyoni kártérítési igény megalapozatlan.

A magyar utas egy németországi utazási irodánál vett repülőjegyet a német–török vegyes tulajdonú légitársaság Antalya–Bécs járatára. Csak az indulási repülőtéren tudta meg, hogy gépe nem aznap, hanem három nappal később száll fel.

Állítólag a légitársaság értesítette az utazási irodát a menetrendváltozásról, ezt azonban az iroda cáfolta. Lehet-e kártérítést kérni, és ha igen, hol?

Ha a légitársaság nem bizonyítja, hogy mindent megtett a kár megelőzéséért, akkor a montreali egyezmény alapján kártérítésre kötelezhető. Amennyiben a légitársaság igazolja, hogy kellő időben küldött értesítést a menetrendváltozásról, úgy mentesülhet a felelősség alól. Kérdés, hogy kinek küldte el az információt? Elsősorban az utast kell értesítenie, de ha nem tudja a címét, akkor azt az irodát, ahol a jegyet vették. Ha az iroda valóban megkapta az értesítést, csak elfelejtette továbbítani, akkor a német jogszabályok alapján Németországban, illetve egy uniós rendelet értelmében itthon is perelhető az iroda.

Mulasztása esetén a légitársaság ellen, ugyancsak a montreali egyezmény alapján, benyújtható a kártérítési kereset az utas választása szerint törökországi vagy osztrák bíróság előtt.