Színek, szintek
A vulkáni középhegység belseje lakatlan, aszfaltutak sem szelik át, ha van belőlük, az is erdészeti feltáró út, nem a közforgalmat szolgálja. Az ősvulkán kalderája között pedig festői völgyek húzódnak meg. Ha mindezt háromdimenziós térképként szeretnénk látni, akkor fel kell másznunk a Magas-Börzsöny nyugati gerincére. Szintemelkedésben lesz részünk bőven.
Börzsönyi esszencia
Túránkat Perőcsényből, a buszfordulónál kezdjük a piros sávjelzésen, amelyről Nagybörzsönyig le sem térünk. A község református templomával, szigetként ékelődik az Ipoly-völgye többi, kizárólag katolikusok lakta falva közé.
Első feladat a Jancsi-hegy megmászása, ahol egykoron „vár állott, most kőhalom”. Az ún. urnasíros kultúra hagyatéka mindez, a népcsoportról, amely a bronzkori erődítményt emelte, nem sok információ áll rendelkezésre. Leletek tanúsága szerint a környék még az Árpád-korban is lakott volt.
A sánc előtti tisztásról káprázatos kilátás nyílik, amely még markánsabb lesz idővel, ahogy hullámzunk a Kövirózsás-gerincen. A Hollókő 685 méter magas, sziklás csúcsáról előttünk hever a börzsönyi esszencia. Szemben a főgerinc: a Nagyhideghegy, a Csóványos a geodéziai toronnyal, a Magosfa, a Miklós-bérc, alant a Magas-Börzsöny oldalgerincei, a Fekete-völgy, és látszik néhány kaszálórét is.
A természetvédelem legújabb eredménye, hogy a környéken 3000 hektárt erdőrezervátummá nyilvánítottak. Így itt az erdészet immár semmilyen gazdálkodást nem folytat, minden folyamatot a természet alakít magának a továbbiakban.
Térd- és combpróba
Alig ereszkedünk le a kaptatók után, a Várnyeregig, majd a Salgóvárig „emberes” mászás következik, köves, sziklás terepen. Az erődítményt a tatárjárás után a Hont-Pázmány nemzetség emelte több mint 700 méteres magasságban, néhol még falmaradványok is láthatók. Vigyázat a sziklás csúcson, mivel egy függőleges, magas sziklafal tetején állunk! Az építményt Luxemburgi Zsigmond döntésére rombolták le, mivel birtokosát, Salgói Miklóst hamispénz-verésért bűnösnek találták. A Nagybörzsönyig tartó út legnehezebb szakaszán túl vagyunk, a Magyar-hegyre már enyhébb emelkedő vezet fel, ám onnan annál térdpróbálóbb ereszkedés következik a völgyig.
A kisközségben számtalan látnivaló van. Három temploma közül a legrégebbi, Szent István korabeli a falu nyugati szélén található. Érdemes megtekinteni a tájházat és a Bányász-templomot, és mivel a piros jelzésen érünk be a községbe, a turistaút mentén megéri elidőzni a műemlék vízimalomnál is. A palóc parasztházak udvarán további autentikus kiállítások láthatók.
A „combos” túra után biztosra vehető az éhség – a faluban a jelzett utak mentén számos helyi terméket fogyaszthatunk a házi lekvártól a kemencés lepényig.
A községben feltűnik a kisvasút felé invitáló tábla. Ha még időnk engedi, ne hagyjuk ki az erdei vonatozást, október 31-ig van még rá lehetőség!
A túra adatai
Útvonal: Perőcsény–Hollókő–Salgóvár–Magyar-völgy–Nagybörzsöny.
Táv: 14 km, szintemelkedés: 700 méter.
Térkép: a Börzsöny turistatérképe (Szarvas-Faragó, illetve Cartographia) > megközelítés : Autóval a 2-es főúton Pa ras sa pusztáig, onnan Kemence felé for dulva Perőcsényig. Nagybörzsönyből óránként jár menetrend szerinti autóbusz Perőcsénybe.
Tömegközlekedés: Budapest, Nyugati pályaudvarról Szobig vonattal, onnan az óránként induló Volánbusz-járattal Perőcsényig, illetve Vácról Bzmotorvonattal Drégelypalánkig, onnan busszal Perőcsényig.
Látnivalók: Perőcsényben a tájház, Nagybörzsönyben a műemlék vízimalom, a tájház, a Szent István-templom és a kisvasút.
Hasznos honlapok
http://www.kisvasut-kiralyret.fw.hu
