Kontinensek találkozásánál

Törökország jelképe, bár nem a fővárosa. Az egykori Konstantinápoly, a hatalmas bizánci, majd a hódító oszmán birodalom központja a történelem hullámveréseit túlélve, megfiatalodva, erővel telten, igazi metropolisként várja látogatóit.

Lassan kifutunk az idejéből, de érvényességéből nem: mint közismert, Isztambul 2010-ben éppúgy Európa kulturális fővárosa, mint Essen és Pécs. S bár az Aranyszarvöböl partján ennek alkalmából számos kulturális létesítmény jött létre vagy újult meg, és az esztendőn színvonalas programok sorozata ível át, „Sztambul” mindezek nélkül is a világ szellemi és kulturális örökségének egyik központja volt és marad.

Az évezredes helyszínek a világ minden tájáról vonzzák a turistákat a 12 milliós, Európa és Ázsia találkozásánál elterülő megapoliszba, amelynek történelmi központja – nem alaptalanul – az elsők között került fel a világörökségi helyszínek listájára. A Sultanahmet afféle hatalmas szabadtéri múzeum, nevét a Kék mecset építtetőjéről, I. Ahmed szultánról kapta. Ezen, a Boszporusz, a Márvány-tenger és az Aranyszarv-öböl által határolt félszigeten született meg Byzantyon és Konstantin városa, a bizánci császár, majd a török szultán székhelye. Emiatt aztán annyi itt a látnivaló, amennyi más esetben országoknak sem „jutott”.

Szultáni palota

A képet Isztambul jelképei, a Kék mecset és a vele szemben álló Ayasofya-székesegyház uralja. Külön egységet alkot a félsziget szélén található Topkapi-szeráj, amely évszázadokon át volt a szultánok otthona.

Szerencsés az, akinek elég ideje van a nevezetességek bejárására, még inkább, ha szakszerű vezetésben részesül. Ez elsősorban a Topkapi-palotaegyüttesre igaz, amelynek építését a XV. században kezdték el, majd közel négyszáz éven keresztül folytatódott. Meglátogatására egy nap nem is elég, az utazónak el kell döntenie, mi az, amit feltétlenül látni szeretne, s mit hagy legközelebbre. A 700 ezer m²-en elterülő paloták, folyosók, termek, kertek és udvarok labirintusának felfedezéséhez jó szolgálatot tehet egy részletes térkép.

A Fedett bazár szövevényes „utcái” egyre beljebb húzzák-csalogatják az embert –
A Fedett bazár szövevényes „utcái” egyre beljebb húzzák-csalogatják az embert –

Az érdeklődő különös világba csöppen: betekinthet a szultáni család lakosztályaiba és fürdőibe, az eunuchok és háremhölgyek lakrészeibe, és többek között csodás porcelán-, ruha-, óra- és fegyvergyűjteményt, pompás építészeti remekeket, csempe- és faburkolatokat csodálhat meg.

A bizánci építészet csúcsa

Az Ayasofya és a Kék mecset kisebb „falat”, ám falaik között ugyancsak érdemes hosszasabban elidőzni. Előbbi, a Hagia Szophia néven is ismert épületegyüttes, amelyet a bizánci építészet egyik csúcsaként tartanak számon, ezer éven át volt a város legnagyobb temploma. 537-re készült el, rabszolgák ezrei dolgoztak rajta. Fényűző pompáját kecses márványoszlopok, ezüstlemezek és tömör aranydíszítések adták, hatalmas kupolájához mérhetőt a római Szent Péter-bazilika építéséig nem hoztak létre. A keresztes hadjáratok és a földrengések pusztításai után, 1453-ban török kézre került, az új hatalom mecsetté alakította.

Átalakítására több ütemben került sor, felújítása pedig gyakorlatilag mindmáig zajlik. A 1934 óta múzeumként működő egykori bazilikában a hatalmas belső terek és a felújítások során előkerült mozaikdíszítések mellett igazi kuriózum a Zoé császárnőt, a kevés bizánci női uralkodó egyikét ábrázoló mozaikkép, aki magát és férjeit egyetlen képen örökíttette meg – az elhalt arcmását lekaparták, s helyére az őt követő hitvesét festették.

Nem arany, hanem hat!

A városrész másik nevezetessége, a Kék mecset, 1609–1616 között jött létre. Építtetője, a már említett Ahmed szultán azt szerette volna, hogy az imahely mindenképpen nagyobb kupolával rendelkezzen, mint a szemközt álló Ayasofya. Ezt ugyan nem sikerült elérni, egy elhallás következtében mégis különleges alkotás jött létre: a szultán egyetlen színarany (altin) minaretet képzelt el a mecset mellé, a főépítész azonban azt hatnak (alti) értette, és ezért hat tornyot emeltetett.

Az Aranyszarv-öböl hajóforgalma szinte sosem áll le  –
Az Aranyszarv-öböl hajóforgalma szinte sosem áll le –

A mecset elnevezését a belsejét borító kékes csempékről kapta, 43 méter magas kupolája alatt 260 ablakon keresztül árad be a fény. Imaidő alatt csak a muszlim hívők léphetnek be falai közé – rituális tisztálkodásukra szolgálnak a park felőli oldalon sorakozó falikutak –, azt követően a látogatók lábbelijüket levéve (azt nejlonszatyorban magunknál tartva), külön bejáraton át juthatnak be a hatalmas szőnyegekkel borított belső térbe.

Titokzatos medúzafejek

A Kék mecset melletti téren, a Hippodromon (az egykori fogathajtópályán) – megannyi dicső és sötét emlékű esemény színhelyén – egy ókori egyiptomi időkből és egy IV. századból származó obeliszk, egy, a delphoi Apollószentélyből származó csavart oszlop és Vilmos német császár díszkútja hívja fel magára a figyelmet. Innen a nagy bazár és az isztambuli egyetem felé haladva érdemes kitérőt tenni, ezúttal a föld mélyébe.

Az Elsüllyedt palota (Yerebatan Sarnici) elnevezés valójában a város egykori ciszternáinak egyikét takarja, a hely varázslatos hangulatot áraszt. 543-tól, Justinianus császár uralkodása idején rabszolgák ezrei építették. Bár valaha százezer köbméter vizet tároltak benne – azt 20 km messziről vezették ide –, a vöröses fénnyel megvilágított tér aljában napjainkban ennek töredéke csillog (ahol, nem kis meglepetésre, halak úszkálnak). A 140 x 70 méteres, folyosókon körbejárható masszív építmény tetejét 12 sorba rendezve 336 darab, kilenc méter magas jón, dór és korinthoszi stílusú kő- és gránitoszlop tartja. A legkülönlegesebbnek két medúzafej-talapzaton álló oszlop számít – az egyik görög mitológiai alak fejtetőre állítva, a másik oldalra fordítva fogadja a kíváncsi tekinteteket –, eredetük, illetve egymástól eltérő elhelyezésük oka mindmáig ismeretlen.

Taksim és hajóút

A kötelező és a végtelen számú szabadon választott látnivalók sora természetesen még sokáig folytatható lenne, ám essen szó Isztambul mai, modern arcáról is. Bár a látványt mindenfelől feltűnő mecsetek és kecses minaretjeik teszik jellegzetessé, a hatalmas, kissé áttekinthetetlennek tűnő város folyamatosan modernizálódik, korszerűsödik. Elképesztő a nyugati márkájú gépkocsik és buszok áradata, a sugárutakon és az emblematikus – az Aranyszarv-öböl, illetve az Ázsiát Európától elválasztó Boszporusz-szoros feletti – hidakon a zsúfoltság csak az esti órákra hagy alább. A közlekedést a modern török államot megalapító Kemal Atatürk nevét viselő repülőtérről taxik, autó buszjáratok és HÉV, a város belsejében két metró-, illetve számos villamos- és buszvonal könnyíti meg, a vízen autós és személykompok ingáznak.

Kellemes időtöltést kínál például a Taksim térig nyúló sétálóutca – közepén kedves, piros villamosok járnak – és környéke, ahol sze cessziós épületeket, halpiacot, világvárosi hangulatú üzleteket, bevásárlóközpontokat, antikvitásboltokat, bolhapiacot és hangulatos éttermeket egyaránt találni. Azt mondják, a „szárazföldi” kalandokban megfáradtan érdemes vízre szállni. A Boszporuszon a félnapos, szervezett hajókirándulás újabb felfedezéseket tartogat, Isztambul újabb, ki tudja, hányadik arcát mutatva meg.

Hasznos infók

A múzeumi belépők 10–20 török lírába (4,5–9 euró) kerülnek, a nyitva tartást érdemes ellenőrizni, mert a megszokottól némileg eltérhet.

www.torokorszag.lap.hu, www.istanbul.com.tr, www.topkapisarayi.gov.tr, www.greatistanbul.com, www.istanbulextralarge.com, www.en.istanbul2010.org.

EKF - Néhány év végi program az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatból:

Csontváry-kiállítás a pécsi gyűjtemény anyagából – Pera Múzeum, október 21-től december 12-ig.

Világzenei Fesztivál november 26-a és december 17-e között.

Történelem és pusztítás Isztambulban – Maksem Múzeum, november 23-tóldecember 19-ig.

Nemzetközi konferencia a vallási turizmusról, november 23–24.

Hordozható művészet c. kiállítás, Taksim, egész decemberben.

Decemberben befejeződik a Topkapipalota hintógyűjteményének felújítása.

A Topkapi-palota kontúrja – a szultánok 7000 m2 -en elterülő szerája csaknem 400 évig épült
A Topkapi-palota kontúrja – a szultánok 7000 m2 -en elterülő szerája csaknem 400 évig épült
Top cikkek
Top cikkek
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.