Hang- és időutazás
Terényben lelhető fel a világ legnagyobb orsósmagnó-gyűjteménye és maga a gyűjtő, Nagy Vilmos is, aki maga kalauzolja minden egyes vendégét. Nemcsak elmeséli, hogy miként kezdődött 1877-ben Edison találmányával, a fonográffal a hangrögzítés históriája, hanem meg is mutatja a masinákat, megszólaltatva rajtuk a készítésük, használatuk korában rögzített hangfelvételeket, divatos zenéket.
Hang a lábosban
Hallhatjuk a Poulsen dán fizikus 1898-as szabadalma nyomán készített, acélhuzalos hangrögzítő berendezéseken lejátszott zenéket, a hadihajók legénységének fél évszázaddal ezelőtti társalgását, sőt a hirosimai atomrobbantás hangját is. Rácsodálkozhatunk az első magnószalagos készülékek mai CD-ket is megszégyenítő tiszta hangzására és arra is, hogy e német találmány alig 75 éves. Megtudhatjuk, hogy Magyarország a világ legjobb gyártó országai közé tartozott, s az élvonalat erősítette a technikai tudás és újítás terén is.
Miközben élet lehelődik a 370 darabos gyűjteménybe – 20 ország több mint 140 gyártó cégének termékei –, Nagy Vilmos elmeséli azt is, hogy a hangot gyermekkorában édesanyja fazekába belekiabálva, fedővel befedve próbálta fogságba ejteni. Első magnetofonját 1960-ban háromhavi technikusi fizetéséből vásárolta meg, de csak két évtizeddel ezelőtt kezdte el a készülékeket gyűjteni.
Féltve őrzött masinák
A múzeumot, amelynek ötlete feleségétől származik, nyolc éve 123 készülékkel nyitották meg. Azóta a mágneses hangrögzítés történetét bemutató masinák szinte mágnesként vonzzák ide a világ minden tájáról a magnetofonokat. 2002-ben például egy magyar származású amerikai üzletember hozott ajándékként az Egyesült Államokból, saját gyűjteményéből régi készülékeket. Így 70 világritkaságnak számító darabbal gyarapodott a múzeum.
Az utóbbi években pedig egy szintén magyar származású férfi, aki az interneten értesült a terényi Orsósmagnó Múzeumról, Németországból hozott német készülékeket a hangrögzítés hajnalának idejéből.
Küldenek féltve őrzött masinákat Franciaországból, Svédországból és hazai tájakról is, így a hang-időutazás mára teljessé vált. Ám ennek résztvevőiként észlelhetjük, hogy a masinákba nem a rögzített hang és zene lehel életet, hanem a házigazda kalauzolása.
Látni-, tenni- és ennivalók
Mielőtt búcsút mondanánk Terénynek, érdemes alaposan megnézni a múzeum körüli házsort. Az 1960-as, 70-es években az állami műemlékvédelem még azon töprengett, hogy ezt vagy a hollókőit mentse meg az utókornak. A választás ugyan Hollókőre esett, ám az épületek Terényben is fennmaradtak.
Itt található továbbá az AKOL istállógaléria, amely kiállítások, színházi előadások helyszínéül szolgál. A faluban számos vendégportán meg lehet szállni, ki lehet próbálni a szövést-fonást, a gombászást és a kecskesajtkészítést. Megtekinthetjük a csipkeverés-bemutatót, a Nemzetiségi Tájházat és megízlelhetjük a töpörtyűvel töltött tésztát, a Hibányt is. A túrát kedvelők pedig felkaptathatnak a közeli Szanda várromhoz.
Hasznos infók
Megközelítés: M2–Acsa–Szanda
A gyűjtemény nyitva: hétfő kivételével 9–12 és 13–18 óráig.
Belépő felnőtteknek 500, gyermekeknek 150 Ft.
Tel.: +36 (35) 348-261
www.magnomuzeum.hu
www.tereny.hu
