Papírhősök a házfalakon

Brüsszelben a híres St. Hubert passzázs, a Grand Palace és a Manneken Pis – vagyis a pisilő kisfiú szobra – közelében járva szinte elkerülhetetlen, hogy össze ne fusson az ember tintinnel, a belga nemzeti kinccsel vagy más, ismert képregényfigurával. Többek között róluk szól az egyedülálló képregénymúzeum.

A belga Tintin már több mint nyolcvan éve szórakoztatja a képregényértőket, az utazó riporter kalandjai 1929-ben jelentek meg először nyomtatásban. Azóta Belgium a francia nyelvű képregények kiadásában nagyhatalom lett. Állítólag több mint 700 képregényszerző él az országban, így az egy négyzetkilométerre jutó rajzolók száma itt a legnagyobb a világon.

TÖRPÖK „SZÜLETÉSE”

A Belga Képregény Múzeum húsz éve nyílt meg Brüsszelben, és azóta is egyedülálló a világon. Az 1906-ban épült, Victor Horta által tervezett szecessziós csarnoképület falai között gazdag műfaji ízelítőt kapnak a látogatók, akik már a bejáratnál ismerősökbe botlanak: egy méretes, de azonosítatlan hupikék törp és Lucky Luke életnagyságú mása köszönti őket.

A múzeum gyűjteményének eredeti példányai között vannak húszas évekbő l származó darabok is, és mivel a képregények eredeti lapjai a fényre igen érzékenyen reagálnak, az alkotásokat állandóan cserélik a vitrinekben. Láthatók itt igazi westernhősös, indiános képregények, az épp legismertebbek közül például a Spirou-sorozatok, illetve régi Asterix-figurák egyaránt.

Az állandó kiállítás bemutatja a képregény születésének körülményeit, majd a belga alakoké a főszerep. Megelevenedik néhány jellegzetes helyszín Tintin kalandjaiból, és végigkövethető az is, miként nyerték el végső formájukat Peyo kis hupikék figurái. Az idei időszaki tárlat főszereplői a cseh bábfigumerhető a finn Mumin család története is.

LLEGÁLIS GRAFFITIK

A papírhősök azonban nem maradtak a könyvek sötétjébe zárva, a nyolcvanas évek óta mind többjük kap helyet a házak frontfelületei n és azok tűzfalain. Brüsszel belvárosában jelenleg közel 40 úgynevezett stripfreskóra bukkanhatunk sétáink során. A képregény utcára vitelében René Coscinny és más, neves alkotók működtek közre.

Mivel komoly irodalma van a legális graffi tiknek, nem könnyű olyan ingyenes térképhez, útmutatóhoz jutni, amely a könnyebb tájékozódást segíti. Ráadásul a legtöbb kép olyan tökéletesen illeszkedik az utcaképbe, hogy megtalálásukhoz néha sasszemekre van szükség. Ha azonban a Bourse, a St. Catherine tér félreeső utcáiban járunk vagy a Grand Place-tól a Manneken Pis irányába vesszük az utat, kellemes meglepetésekben lehet részünk.

MESE ÉS VALÓSÁG

Aki szuvenírként inkább angol nyelvű képregényt szeretne hazavinni, annak a Képregény Múzeumon kívül érdemes a Gare Centrale- (Központi pályaudvar) közeli boltokban, illetve a Waterstones idegen nyelvű könyvesboltban keresgélnie. S ha mindez nem volna elég, ott a közeli Leuven, ahol tavaly nyílt meg a leghíresebb belga képregényalkotó, Hergé múzeu ma. A hatalmas modern épület csupa üveg és fény, óriási felületei alatt a látogató akár maga is képregényhősnek érezheti magát.

BELÉPŐK, HONLAPOK

A Belga Képregény Múzeumot a gyermekek 3, a felnőttek 7,5 eurós áron látogathatják. Nyitva tartás: hétfő kivételével mindennap 10–18 óráig. www.comicscenter.net Hergé Múzeum, Löwen: www. museeherge.com.

Top cikkek