Ahol a Föld véget ér…

Csak idő és pénz kérdése, mekkora felfedező útra indulunk. A legtöbb helyre – egynapos kirándulást szervezve – vonattal vagy busszal is el lehet jutni. Egy nap alatt több városba is ellátogathat, aki befizet a szervezett buszos-idegenvezetős utakra. A legelegánsabb (és legdrágább) megoldás persze az autóbérlés: így még az sem fontos, merre van tömegközlekedés.

MESE ÉS VALÓSÁG

Igyunk meg egy kávét a Café Nicola vagy a Pastelaria Suíça teraszán Lisszabon központi terén, a Rossion (ejtsd: ruszíu), majd sétáljunk oda az ugyancsak Rossio nevű pályaudvarhoz. Innen visz a külvárosi vonat negyven perc alatt Sintrába, a portugál királyok nyári székhelyére. Lent, a városközpontban a fordított tölcsért formázó kéményekről ismerhetjük fel a Palácio da Vila ódon királyi lakot – fent, a hegyen a mórrokokó-manuelin stílusban a XIX. században épült mesebeli palota, a Palácio da Pena hívogat. A Brasileira nevet viselő kávézóban gyűjtsünk erőt, mielőtt elgyalogolnánk (ugyancsak Lisszabon központjában) a Cais do Sodré pályaudvarhoz. Innen harmincöt perc alatt Cascaisba (káskájs), a hangulatos tengerparti nyaralóhelyre érünk. A nyári hangulat a tavaszi és az őszi csillogó napfényben is megmarad – a strandolás szempontjából pedig szinte mindegy, milyen évszak van, a víz mindig meglepően hideg.

Aki hamisítatlan óceáni hangulatra vágyik, látogasson el az európai kontinens legnyugatibb pontjára, Cabo da Rocahoz (kábu dáróká). Hatalmas sziklafalak, világítótorony, süvöltő szél, hullámdübörgés. „Ahol a Föld véget ér, és a tenger kezdő dik” – írta e helyről a portugálok nemzeti költője, Luís de Camőes. Némi pénzért névre szóló oklevelet állítanak ki arról, hogy Európa legszélén jártunk.

SZÉPSÉGES LÁTNIVALÓK

Ha egyetlen várost szeretnénkmegnézni Lisszabon mellett, ez mindenképpen Évora (évurá) legyen. Légkondicionált, kényelmes busz repít oda másfél óra alatt – és bár a város gyalog is bejárható, a központban érdemes felülni egy lovas kocsira, amely fél óra alatt körbevisz a legszebb utcákon. Igaz, a legszebb szó itt értelmét veszti: minden egyes utca, minden egyes épület szemet gyönyörködtető. Nem mindennapi élmény a Csontok kápolnája az Igreja de São Francisco-templomban, amelyet középkori szerzetesek több ezer koponyával díszítettek, hogy az emberi élet múlandóságát érzékeltessék.

Intenzív szépsége teszi felejthetetlenné Óbidost (óbidus), a semmi közepén, várfallal körülvett minitelepülést is – egyórányi buszútra Lisszabontól. Hófehér házak kék vagy sárga ajtó- és ablakkeretekkel, sok-sok virággal. Olyan ez, mintha egész Portugáliát egyetlen ékszerdobozba sűrítették volna.

Aki ennél messzebbre, például Portóba akar menni, annak célszerű ott töltenie egy éjszakát. Már csak azért is, mert ha a borospincékben (amelyek amúgy nem Portóban, hanem a Douro-folyó túlpartján, Vila Nova de Gaiában vannak) elég lelkesen kóstolgatja a portóit, nem lesz ereje útra kelni.