Adria, máshonnan
Az 1600 méteres Dajti-hegy lábánál fekvő, a külső településeivel együtt mintegy 800 ezer lakosú Tiranában, amely csak 1920 óta lett főváros, a mai városképet – így a kormányzati negyedet – részben a Mussolini-féle megszállás idején olasz építészek alakították ki, majd Enver Hodzsa négy évtizedig tartó kommunista diktatúrája idején épült tovább.
SZKANDER BÉG MAGÁRA MARADT
Az eredetileg festőművész Edi Ramának köszönhető en – aki 2000 óta Tirana főpolgármestere – a blokkházak színes külsőt kaptak, számos utcai teraszos étterem, presszó várja a vendégeket.
Tirana központja az ottomán birodalommal szembeforduló nemzeti hő s Szkander bégről elnevezett tér. Ma lovasszobra egyedül áll, a rendszerváltáskor, mint mindenütt Albániában, itt is lerombolták az 1985-ben elhunyt Enver Hodzsa szobrát.
A téren van a Történelmi Múzeum (a belépő 200 lek, mintegy 400 forint), a másik oldalon az Opera, amelynek alapkövét Nyikita Hruscsov tette le. A sztálinista albán rendszer nem sokkal később szakított a Szovjetunióval, miként Mao halálát követően a sokat segítő Kínával is.
AMFITEÁTRUM HADRIANUS IDEJÉBŐL
Tiranából az albán Riviéra felé indulunk busszal. Az első megálló a mintegy 30 kilométerre nyugatra lévő tengerparti nagyváros, Durrës. A Római Birodalom, majd az Oszmán Birodalom idején is a legfontosabb kikötő volt Konstantinápoly (a mai Isztambul) felé a Földközi-tenger partján.
Fő látványossága a Hadrianus császár idején, i. sz. II. században épült amfiteátruma. Durrës 280 ezer lakosú, hosszú kilométereken át húzódik homokos partja mentén új szállodák sora. Nyaranta, mint mondják, koszovói albánok tízezrei jönnek.
EZERABLAKOS VÁROSRÉSZ
Berat a világörökség része. Várnegyede, a Kalaaz Osum (Nyolc) folyó partján lévő hegyszikla tetején áll, fellegvárát a VI. századra, Justinianus korára vezetik viszsza. Egykor 42 templom is volt a vár területén, ebből mára 17 – keresztény, ortodox és muzulmán – maradt fenn.
Nem szabad kihagyni a Szűz Mária-templomot, amelyet mai formájában a XVIII. században alakították ki egy X. századi alapból. Nagyon szép az ikonosztáza, és érdemes megtekinteni a XVI. századi albán freskó- és ikonfestő Onufri múzeumát is (a belépő 200 lek). A fellegvár falain belül ma is legalább száz család él, ám a múzeumvárosi rang Beratnak a domboldalra felkapaszkodó házakért is kijár. Mangalem, a folyó parti, ezerablakos városrész valóban festői látványt nyújt.
AZ ALBÁN SIÓFOK
Nyolcvanezres nagyváros Vlorë, számtalan új és félkész szállodával, a fő utcáján drága márkás boltok. Itt már tiszta, áttetsző a tengervíz, ám aki kevésbé zsúfolt várost és strandot szeretne, az menjen tovább délnek. Az út csodálatos panorámája kárpótolja az utazót, keletre majd 2000 méter magas hegyvonulat, jobbra a tenger festői látványa.
Lejjebb ereszkedünk, következik az út mentén Dhermi, egykor keresztény település volt, majd Jali, amely hosszú homokos partjával kedvelt a fiatalok, a hátizsákos turisták körében. Himarénél kis sziget bent a tengeren, rajta Ali pasa XVIII. századi kastélyerődítményével. (Szkander béghez hasonlóan Ali pasa Albánia déli részén próbált a törököktő l önállósodni, levágott fejét 1822-ben küldték el a szultánnak Isztambulba.)
SZIGETEK, KARNYÚJTÁSRA
Következik aztán Sarandë, amely Vlorë mellett a legfontosabb üdülőhely az albán Riviérán, vele szemben négy kilométerre Korfu szigete. Nevét, görögül Sarandát, egy bizánci kolostorról, negyven ortodox mártír szentrő l kapta. A várost napjainkban 35 ezren lakják, ám nyaranta üdülő k további tízezrei jönnek.
Hihetetlen, hogy itt is mennyi szálloda épül! A 30–35 eurós szobaárak kétségtelenül vonzók, és a konyha halkínálata és a tenger gyümölcsei szintén megfizethetők, kitűnőek a helyi és a görög borok.
A várost karéjban övező homokos part mentén éttermek és üzletek, ahol esténként korzóznak az emberek. Még délebbre Ksamil, hangulatos dimbes-dombos tengerparti kisváros, homokos partjától kéznyújtásra néhány kis sziget.
MÉG KÉT VILÁGÖRÖKSÉG
Sarandëtől további két, világörökségi helyszínre érdemes kirándulni. Butrint az egymást váltó civilizációk nyomait őrizte meg, köztük van egy romos agora a helléni korból, egy keresztelőkápolna az ókereszténység idejéből, fürdők, és egy katedrális maradványai Justinian római császár időszakából.
A tengerparttól beljebb található Gjirokastër városa, amely régi, kő palás háztetőivel egységes képet alkot. A város fölé emelkedő dombtető n eredetileg a XII. században emeltek erődítményt, s a bizánci időkben Argyropolis (Ezüst város) néven vált kereskedelmi központtá. Itt született 1908-ban Enver Hodzsa, akinek időszakában Gjirokastërt „múzeumvárossá” nyilvánították.
TEMPLOMÉPÍTŐK KORA
Mivel Enver Hodzsa ateista államot hirdetett, sok régi templomot leromboltak. Tilos volt a vallásgyakorlás a lakosság kétharmadát kitevő muzulmánoknak, miként a keresztény és az ortodox kisebbségnek is. Napjainkban, bármerre is utazzunk Albániában, új mecseteket, minareteket és kisebb számban ortodox templomokat láthatunk.
REPÜLŐVEL, AUTÓVAL
Magyar turistának nem kell vízum Albániába. A Malév a nyári időszakban heti 13 járatot indít Budapestről Tiranába. Az albán fővárosból autóbusszal mintegy 1000 lekért viszik el a turistákat a Rivié rára, így Sarandëig. (Előfordul, hogy a buszvezető a menetközben felszálló külföldiektől többet kér, mint a helybéliektől.) Aki magánautóval vagy motorral vág neki, készüljön fel, hogy néhol még rosszak az utak, illetve figyeljen a szabályok betartására, mert a rendőrök gyakran ellenőriznek. A közbiztonság, nem utolsósorban a sok rendőrnek köszönhetően, meglehetősen jó.
DUNÁNTÚL NAGYSÁGÚ ORSZÁG
A Balkán-félszigeten fekvő Albánia területe 28 748 km2, lakosainak száma mintegy 3,5 millió. Parlamentáris köztársaság, 2009 áprilisa óta tagja a NATO-nak, ugyanekkor felvételét kérte az Európai Unióba.
A szárazföld felől Montenegró, Koszovó, Macedónia és Görögország, a tenger felől a Jón- és az Ad riaitenger határolja, tengerpartja 362 km hosszú.
Éghajlata az ország belsejében , a hegyvidékeken kontinentális, a tengerparti sávban mediterrán. A lakosság 95%-a albán, legnagyobb kisebbsége a görög (3%).
Bár az 1991-es rendszerváltozás óta sokat fejlődött, a természeti forrásokban bővelkedő ország elmaradottsága még mindig számottevő. A GDP 2008-ban fejenként 6650 USD-t tett ki.
Beszélt nyelvek: albán, olasz, angol.
Fizetőeszközként sok helyen a leken kívül az eurót is elfogadják.
Nyaralásra legmegfelelőbb hónapok: június–szeptember, országjárásra ajánlott hónapok: április–május, szeptember–október.
Kötelező oltás nincs. Az általános higiéniai szabályokat – főleg a meleg nyári hónapokban – ajánlott betartani, vezetékes víz helyett tanácsos palackozott italokat fogyasztani.
HONLAPAJÁNLÓ:
www.alban.hu, www.albania.lap.hu