Csata egy kék szalagért

Valójában a nem hivatalos csúcsot a Lisa névre keresztelt vitorlás tartja, amellyel Litkey Farkas 2003-ban 9 óra 25 perc 30 másodperc alatt kerülte meg a Balatont. Csakhogy abban az esztendőben olyan sekély volt a tó, hogy a bójákat nem lehetett a szokott helyekre kihelyezni, így a versenytáv rövidebb volt a hagyományosnál. Mindez azt jelenti, hogy a Nemere II. 55 évvel ezelőtt elért ideje (10 óra 40 perc) mostanáig megdönthetetlennek bizonyult.

Az első tókerülő versenyt 1934-ben rendezték meg, ám sokáig nem rögzítették sem a versenytávot, sem az útirányt. A mai útvonalat először 1940-ben jelölték ki, és 1949 óta nem is változtattak rajta. Azóta a kék szalagért folyó versengésben a vitorlások Balatonfüredről indulnak, hogy Balatonkenese, Siófok, Tihany és Keszthely érintésével Füredre térjenek vissza. A táv légvonalban 160 kilométer, ám -mivel a vitorlások a széljárás miatt eltérnek az egyenesektől - a hajók általában 200 kilométert tesznek meg a rajttól a célig.

Magyar virtus

A versengés a Kékszalag vándordíjért folyik. Maga az elnevezés arra utal, hogy a XIX. századtól kezdve a tengeri hajózásban mindig azt a kereskedelmi hajót illette meg a kék szalag, amelyik a legrövidebb idő alatt szelte át az Atlanti-óceánt. A balatoni tradíció szerint ez a kitüntetés a magyar tengert leggyorsabban körbehajózó vitorlásnak jár, amely a következ évi versenyig egy egyméteres, kék szín szalagot köthet fel az árbocára. Persze csak jelképesen, hiszen ha valóban fölkötnék a kék szalagot, néhány vihar és vízre szállás után szétfoszlana.

A Kékszalag mára a legnépszerűbb hazai vitorlásversennyé vált. Az 1934-es hagyományteremtő viadalon csupán 21 hajó állt rajhoz, ehhez képest tavaly 612-en neveztek, de az idén is várhatóan 600 fölött lesz az indulók száma. Az erő próba elmúlt évekbeli páratlan népszerűségének az okát sokan keresik, de valójában senki sem érti. Tény, hogy például Svájcban a Bodenitavon 30 ezer vitorlást tartanak nyilván, az ottani tókerülő versenyre mégis kevesebben jelentkeznek, mint a balatoni Kékszalagra, pedig a magyar tengeren az ötezret sem éri el a hajók száma. A legtöbben a magyar virtussal, a bennünk él átlagon fölüli versenyszellemmel magyarázzák a mezőny folyamatos bővülését.

Elszánt ellenfelek

A Kékszalagnak vannak sokszoros győztesei, hiszen például Kováts Béla, Németh István, Lovas József vagy Tuss Miklós kormányos-kapitányként többször is diadalra vezették a saját hajójukat, ám azt a teljesítményt, amelyet Litkey Farkas vitt véghez, eddig még senki nem tudta megközelíteni. A Litkey által irányított vitorlások ugyanis 2001 óta verhetetlenek, sorozatban kilencszer hódították el a Kékszalagot. A páratlan nyer széria viszont egyre elszántabbá teszi az ellenfeleket, akik minden évben azzal a céllal szállnak a vízre, hogy ezúttal megfosztják a koronájától a királyt.

Erre egyébként éppen a 2010-es Kékszalagon mutatkozik a legnagyobb esély. Az idén ugyanis - a verseny történetében először- többtestű hajók (katamaránok, trimaránok) is részt vehetnek a tókerülő viadalon, ami alaposan átrendezheti az eddigi erőviszonyokat. A One D'or nevű katamaránt például a szakemberek minden szempontból alkalmasnak tartják arra, hogy megszorongassa vagy akár le is győzze Litkey Farkas hajóját. Ami persze nem lesz könnyű , hiszen a címvédő is vitorlást váltott: ebben az évben is egy katamaránnal száll harcba.

Nem kell nagy bátorság megjósolni, hogy az idei győztes bizonyosan egy többtestű hajó lesz, hiszen például a katamaránok sebessége 10-15 csomóval is nagyobb lehet az egytestű vitorlásokhoz képest (1 csomó: 1850 m). Ráadásul a hagyományos vitorlásokon 13-16 fős személyzet szükséges a hajózáshoz, a katamaránok kezeléséhez 5-6 ember is elég.

Potyautasok

A Kékszalagon induló vitorlásokon csak versenyzői engedéllyel rendelkező személyek tartózkodhatnak. Kivéve egységenként néhány „potyautast", akik úgynevezett rajtengedéllyel vehetnek részt a versenyen. A hajó parancsnoka által a legénységbe ideiglenesen befogadott tagoknak - sokszor hazai médiacelebeknek - viszont fejenként 20 ezer forintos nevezési díjat kell leszurkolniuk, hogy beleszagolhassanak a tókerülő verseny sajátos atmoszférájába.

Mikor, hol? Mikor, hol?

A 42. Kékszalag Vitorlásverseny rajtjának időpontja: 2010. július 2., 9 óra.

Helyszín: Balatonfüred, kikötő Nevezési díj: 6000 Ft/fő.

Hivatalos segélyhívószám a verseny idején: 06 (30) 533-999.

A rajt a leglátványosabb mozzanat, amikor együtt lehet látni a több száz vitorlást. A verseny későbbi szakaszában a mezőnyt a Tihanyi-szorosnál érdemes még megszemlélni, ahová várhatóan pénteken kora délután érkeznek meg az éllovas egységek.

E-mail: info@kekszalag.hu Web: www.kekszalag.hu

"Tízparancsolat"

A Kékszalagon induló versenyzők „tízparancsolata":

1. A bal csapáson közlekedő hajó térjen ki a jobb csapáson haladó hajónak.

2. Azonos csapáson haladó, fedésben lévő hajók közül a szél feletti hajó térjen ki a szél alatti hajónak. (Az a vitorlás van szél fölött, amelyik közelebb van a szél felé, a széltől távolabbi hajó a szél alatti.)

3. A tisztán hátulról érkező hajó térjen ki az előtte lévőnek.

4. Minden hajónak - az ésszerűség határain belül - el kell kerülnie a másik hajóval való érintkezést.

5. Egy útjogos, illetve irányt változtatni szándékozó hajó mindig hagyjon időt és helyet arra, hogy a másik hajó kitérhessen.

6. Az a hajó, amelyik egy jeltől számított három hajóhossznyi távolságnál külső pozícióban van, adjon helyet a jel megkerülésére a belső pozícióban lévő hajóknak.

7. Az éppen fordulást végző hajó térjen ki minden olyan hajónak, amely nem fordul.

8. Amely hajó feladta a versenyt, vagy nem versenyez, térjen ki a versenyben lévő hajók elől.

9. Ha egy hajó megsértett egy szabályt, tegye jóvá büntetéssel. Útjogszabályok megsértéséért 720 fokos fordulót kell tenni, pályajel érintéséért 360 fokos forduló a büntetés. Durva szabálytalanság esetén ki kell állni a futamból.

10. Jobb megadni egy elsőbbséget, illetve szükség esetén vállalni egy büntetést, mint órákat tölteni az óvástárgyaláson.

(Forrás: Magyar Vitorlás Szövetség)