Eszék: ölel a város

A horvátok szeretnek órákig egy kávé mellett elülni, elbeszélgetni, ezért a kávézók foteljei általában terebélyesek. Pécsről Horvátországba származó újságíró kolleginám, Kutin Zsuzsa állítja a fentieket, miközben Eszéken kalauzol.A kávézók foteljai valóban barátságosan ölelik körbe az embert, de az egész városról elmondható: kedélyes, barátságos, ölelő.

A Dráva jobb partján elnyúló Eszék helyén – Mursa néven – a rómaiak alapítottak várost először Augustus császár uralkodása idején. A VII. században szlávok települtek ide, ők a falujukat Oseknek, később Osijeknek (lejtő vagy akol) mondták. A magyarok által Eszékként emlegetett települést a török a mohácsi csata évében, 1526-ban foglalta el. A mocsarakba vesző Dráván az eszéki várhoz nyolc kilométer hoszszú fahidat építettek, akkor építészeti csodának számított. A hidat – hogy a török utánpótlás vonalát elvágja – a költő-hadvezér Zrínyi Miklós 1664-ben felégette: tettét harcászati bravúrként emlegették Európa-szerte. A török 1687-es kiűzése után előbb németek, majd horvátok népesítették be Eszéket, 1809-ben elnyerte a királyi város címet.

A XIX. században iparosodó város centruma a XX. század fordulóján nyerte el mai arculatát. Egy-két emeletes, eklektikus és szecessziós házaival igazi monarchikus várossá vált. Trianonban Jugoszláviához csatolták Baranya megye déli részét, így központját, Eszéket is. Az 1991-ben kirobbant délszláv háborúban frontvárossá lett. Sérült épületei mostanra megújultak, de sokhelyütt látszik még a gyilkos repeszek nyoma.

Eszék ma már nyugodt és elegánsan vidékies város. Órákig elüldögélhetünk a sétálóutca kávézóinak teraszain, miközben a 84 éves, keskeny vágányú villamos eldöcög előttünk. Hangulatos szállodák, sétányok, éttermek vannak, a szórakozásról színház, fél tucat múzeum, élményfürdő, állatkert gondoskodik.

A 115 ezer lelkes Eszéken 1200 magyar él (Trianon előtt 31 ezer lakosból 3700 volt magyar). A helyi rádió esténként fél órát szól a nyelvünkön, két magyar hetilap jelenik meg. Művelődési központja van a magyarságnak, ahol óvodától a középiskoláig tanítják nyelvünket.

A magyar–horvát vegyes házasságból született Ana Lehocki Samardzic, aki két felmenője nyelvét tanítja az eszéki egyetemen, mondja: jó itt kétnyelvűnek lenni, így könnyebben megérthető ennek a városnak a lelke, hisz horvátok, svábok, magyarok, szerbek, zsidók építették-formálták a ma látható és megélhető Eszéket.

Műemlék

A repülő kápolna

A belváros határán az utolsó simításokat végzik az e urodom kereskedelmi üzletközponton. Az üvegburkolatú, 15 szintes ház építése veszélyeztette a közelben álló, 250 éves barokk kápolnát. Ezért vasgerendák közé szorították, és daruval száz méterrel odébb rakták. a mint átadják az e urodomot, a kápolnát visszaemelik eredeti helyére. Ez a különleges manőver közönségvonzó attrakciónak ígérkezik, ahogy a kicsi templom idereptetése is az volt.

Templom

A pápa emléke

A Szent Péter-Pálplébániatemplomot német és osztrák építészek tervei alapján emelték 1894 és 1898 között. A neogót stílusú, vörös téglaépület 90 méter magas harangtornya a város minden pontjáról látható. Az épületet kívül a középkort idéző kőfaragványok, torz pofájú vízköpők teszik drámaivá, a templombelsőt színes üvegablakok töltik meg a magasztos-barátságos fénnyel. A délszláv háborút követően II. János Pál pápa az eszéki repülőtéren pontifikált misét, s utóbb a templom terét az egyházfőről nevezte el a város.

Vár

Séta a múltban

A vár földtöltésű kőfallal övezett utcái Óbudára, illetve a nagy múltú osztrák és német városokra hajaznak. A barokk és historizáló épületekben intézmények, iskolák, múzeumok, templomok, lakóházak és ízlésesen kialakított kocsmák. Az utakat burkoló termés- és macskakő 150-200 éves, vagy még idősebb. Érdemes felhágni a várfalra, nézni a Dráván ringó csónakokat. Eszék valaha igazi víziváros volt, s szinte minden család tartott valamilyen bárkát, ma is több száznak van csónakja vagy kishajója.

Hidak

Promenád

Négy híd szeli át a Drávát, a gyalogosoké a leglátványosabb. A domború hátú kábelhíd és a folyó két partján három-három kilométer hosszan kiépített sétány a fiatalok kedvenc találkozási helye. Ha egy eszéki pár nem ment még át a hídon, és nem bandukolt együtt a folyó partján, akkor igazából nem is járnak egymással, vélik a helybéliek. A promenádon görkorcsolyások és deszkások is végiggurulnak. Ügyességi pálya is épült, az extrémsportcentrum Pécsről is vonz korisokat és deszkásokat.

A bor anyja

Kirándulás a pincesorra

Baranya magyar- és horvát területén kétezer éves múltja van a bortermelésnek. Egy anekdota szerint a megye neve a bor anyja kifejezésből származik. A horvátországi borvidéken 280 gazda vagy ezerhektáron gazdálkodik. Hagyományai vannak a borászatnak a megye magyar lakosú falvaiban, például Csúzán, Laskón, Sepsén, Vörösmarton. Eszékről autóval 20-40 perc alatt érhetők el. Gerstmayer Mihály pincéje Vörösmarton áll. A löszös talaj, a mediterrán jellegű éghajlat, a kellő mennyiségű eső, a dunai szél kedvez a bornak, állítja a 12 hektáros gazda, aki főképp késői szüretelésű olasz- és rajnai rizlingjére, valamint traminijára büszke. Okkal.

Top cikkek
Top cikkek
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.