Hagyományőrzés – babákkal
A múzeum tulajdonképpen Szobiné Kerekes Eszter életműve, amely, mint mondja, egy élménynek és egy tanácskozásnak köszönhetően született meg. – 1996-ban Székesfehérvárott nemzetközi óvodapedagógiai konferencián vettünk részt, ahol kísérő rendezvényként bemutatták a kézdivásárhelyi múzeum erdélyi népviseletekbe öltöztetett babáit. Nem sokkal később pedig idehaza a pedagóguskonferencián azt fájlaltuk, hogy csökkenőben a magyar óvodások és kisiskolások létszáma. Ekkor pattant ki az a bizonyos szikra. Próbálkozzunk meg mi is népviseletes babák készítésével, hiszen egyre kevesebben élnek azok közül, akik még emlékeznek egy-egy település, tájegység lakóinak hétköznapi és ünnepi ruháira, szokásaira! Egyúttal a felbecsülhetetlen értékek bemutatásával talán megdobbanthatjuk a mai és az elkövetkező nemzedékek szívét is: talán rádöbbennek arra, hogy nem szerencsés, nem is tisztességes dolog elvágni ezeket az évszázados magyar gyökereket.
Kézcsókom!
Az emlékektől felvillanyozva folytatja: – Férjemmel sok-sok kilométert autóztunk, egészen a keleti végekig. Pedagógusok, néprajzkutatók és segítőkész polgármesterek révén rátaláltunk az idős varróaszszonyokra. Így születt meg a több mint háromszázötven, korhű népviseletbe öltöztetett baba. A kollekciót eddig mintegy kétszáz kiállításon mutattuk be itthon és külföldön, számos magyarországi városban is – sorolja. Két éve Strasbourgban az Európai Parlament képviselői csodálták meg a párját ritkító bemutatót, amelyet korábban a hannoveri világkiállításon több ezren tekintettek meg. Amikor a legemlékezetesebb élményéről kérdezem, gondolkodás nélkül rávágja: – Évekkel ezelőtt Turczel Lajos lépett oda hozzám a pozsonyi tárlatnyitón, s csókolta meg könnyes szemmel a kezem. „A ipolyszalkai babacsalád Öregtatája kék melleskötényben teljes olyan, mint egykor az édesapám volt“ – rebegte a nemrég elhunyt egyetemi tanár és irodalomtörténész.
Nemzedékek kincsei
A babamúzeum épülete valójában Kerekes Eszter nagyszüleinek volt a háza, amelyet ő egyetlen euróért ajánlott fel erre a közösségi célra. – Nemrég olvastam Lévai Anikó egyik nyilatkozatát, amelyben kifejti: sokak segítsége kell ahhoz, hogy valaki egyedül boldoguljon. Mintha csak rám gondolt volna. Mert valóban sokan támogattak abban, hogy ez a látványos babaház megszülessen és tizenkét évnyi vándorlás után végre állandó kiállítási helyre, Búcsra kerülhessen a gyűjtemény Csenger Sándor, a faluból elszármazott, jelenleg Budapesten élő vállalkozó és sok önzetlen, ügyszerető személy anyagi és erkölcsi támogatásának köszönhetően – közli boldogan.
Aztán az épület mögötti udvarba vezet, és a felújításra váró hátsó traktusra mutat: – Ide a gyermekek interaktív foglalkoztatását tervezem, ahol rajzolni, varrni, énekelni, táncolni is lehet majd. Így is szeretnénk megő rizni, a mai és az elkövetkező nemzedékek szívében tovább éltetni ezeket a kincseket –avat be terveibe.
Útvonal-variációk
Esztergomból Párkányon keresztül Muzslára, innen Dunamocs (Moca) felé a 63-as úton, majd onnan Búcsra (15 km). Komáromból Izsa (Iza) és ugyancsak Dunamocs felé (20 km). Győrből Vámosszabadiba, majd a medvei hídról Révkomárom (Komarno) irányába, onnan pedig Izsára (50 km).
Erődrendszer és motorcsónakázás
Hétvégi vagy akár egyhetes programot is ajánlanak, illetve szerveznek a helybeliek. A közeli Révkomáromban elsősorban a Szent István-szobrot, az erődrendszert, a várat, a múzeumot és az Európa Udvart, Izsán a Limes Romanus védőrendszert, továbbá a Muzslához közeli, bélai (Belá), gyönyörűen felújított barokk kastélyt érdemes megtekinteni, ahol az étteremben környékbeli ételkülönlegességeket és minőségi borokat ízlelgethetünk. Kellemes felüdülést kínál a párkányi Vadas termálfürdő . Szállást a Kerekes család Emese panziója és az ugyancsak búcsi Vintop Karkó panzió kínál, ahol ingyenes teniszezésre, a tavon motorcsónakázásra, a helyi pincészetben pedig borkóstolásra is van lehetőség. Bővebb információk: www.babamuzeum.sk, vintop-karko.sk.
