A visszatérő vendég a legkedvesebb
Nemrégiben látványos beruházással, az Aqua-Palace élményfürdővel és wellnessközponttal gazdagodott a település. Mit remélnek e fejlesztéstől?
Elsősorban azt, hogy Hajdúszoboszlón a szezon meghosszabbodik, vendégeinknek az év hidegebb felében is megfelelő szolgáltatást tudunk nyújtani. Reméljük, hogy többen látogatnak el hozzánk, s ez megmutatkozik majd az idegenforgalmi adóbevételben is, amely Budapest és Hévíz után a harmadik legnagyobb az országban. Az új fürdőkomplexumban foglalkoztatott dolgozók száma meghaladja a százat, a beruházás főként a helybéli munkavállalóknak jelentett álláslehetőséget.
Várhatók-e további beruházások a következő években a településen?
Elindult a gimnázium teljes rekonstrukciója, amelynek értéke megközelíti a 600 millió forintot. Megújulhat a körzetközponti feladatokat is ellátó Járóbeteg-ellátó Centrum: a pályázatot már megnyertük, folyamatban vannak a különféle közbeszerzési eljárások. Reményeink szerint egy év múlva elmondhatjuk azt is, hogy a város teljes szennyvízcsatorna-hál ó z a t a k i é p ü l t , m e r t n é h á n y h é -ten belül megkezdődnek az utolsó szakasz építésének munkálatai is. A város költségvetése kiegyensúlyozott, stabil, hitelmentes. A fejlesztéseken túl nagy hangsúlyt helyezünk intézményeinkműködtetésére, az ott dolgozók részére igyekszünk biztosítani a törvényekben megfogalmazott juttatásokat.
Más a téli és más a nyári Hajdúszoboszló. A szezon kezdetén hogyan készül fel a város a több tízezer vendég fogadására?
A nyári szezonra való felkészülés érdekében megtettük a szokásos intézkedéseket, csinosítják, korszerű sítik a szabadtéri fürdőt, bővül a kulturális kínálat, több programot szervezünk vendégeink részére.
Ha Hajdúszoboszló rejtett, sokszor az üdülővendégek által néhány nap alatt fel nem fedezhető értékeit, különlegességeit kellene megneveznie, melyek volnának ezek?
Kevésbé ismert, hogy a néhány éve létrehozott Modern Múzeumunkban Picasso-mű is látható. A fürdő bejáratánál, méltó környezetben olyan egyedi haranggyűjtemény található, amely különleges technikával készült harangokat tartalmaz, így egyedülálló a világon. Messze földön ismert a szilveszteresti csergetés is. Ennek hagyománya évszázadokra nyúlik vissza: ő seink 1559. december 31-én kolompszóval és ostorcsattintgatással űzték vissza a Szoboszlót fenyegető török hadsereget. Erre emlékezve minden év utolsó estéjén csikósok hada űzi el a „gonosz erő ket” Hajdúszoboszlóról, majd nagyszabású koncertekkel és tűzijátékkal búcsúztatjuk az óévet.
Mi lenne az a három híres látnivaló a városban, amelyet semmiképp ne hagyjon ki az esetleg csak egy napra érkező turista?
A harangjáték és a Modern Múzeum mellett a városi fürdőt ajánlanám, ezt semmiképp ne kerülje el az ideutazó. A mélyfúrásból származó jódos, brómos, konyhasós, hidrogén-karbonátos termálvíz számos nyomelemet is tartalmaz, kiváló az ízületi és reumatikus betegségek, a gerincbántalmak, a nő gyógyászati problémák és a bőrpanaszok kezelésére. Reményeink szerint a gyógyfürdő é s a z A q u a -Palace jól szolgálja majd azt a célt, hogy az üdülővendégek ne csak a nyári szezonban válasszák pihenésük és gyógyulásuk helyszínéül városunkat, hanem más évszakokban is ellátogassanak hozzánk. A hatalmas kínálat akár több napra is változatos pihenést tesz lehetővé.
Miért szeretik Hajdúszoboszlót a helyiek, és mi vonzó a városban a vendégek számára?
A helyiek lokálpatrióták, szeretik a település múltját, emlékeit, hagyományait, s magát a hajdúsági tájat. Nyáron „világváros” a mienk, télen kicsit csendesebben, magunk között vagyunk. Azt azonban méltán állíthatjuk: itt örökké történik valami, és sok érdekes ember fordul meg nálunk. A helyi vendéglátók szerint a visszatérő vendég a legkedvesebb vendég, mert saját tapasztalataira alapozva jön hozzánk ismét. Megszerette nyilván a várost, mert jó a vize, lakói vendégszeretők, pihenhet, kedvére szórakozhat. Nyáron Hajdúszoboszló a sok-sok terasszal, zenés szórakozóhellyel szinte mediterrán hangulatot áraszt.
Vajon megtalálják-e a számításukat a fiatalok is: itt maradnak, itt telepszenek le?
– Sajnos az itt élő k száma hosszú évek óta stagnál, pedig jó lenne, ha növekedne. Ahogy nagyon sok magyar településen, nálunk sem könynyű a fiataloknak a saját életüket elkezdeni. Lehetne több munkahely és változatosabb az elhelyezkedési lehetőség, mert az idegenforgalmon túl nem sok választás kínálkozik számukra.
A következő ciklusban mi lesz a legfontosabb feladat a településen?
Egy nagy cél nincs, de sok kisebb igen. Bár évrő l évre javul, de nem megoldott a belvíz problémája. A város minden útja szilárd burkolattal rendelkezik, ám soknak az állaga erő sen kifogásolható. Fel kell zárkóznunk a nyugati üdülővárosok mellé, rendezettebb utcaképpel, szebb házakkal, nagyobb tisztasággal és elégedettebb emberekkel.
KÉT KINCS HÁROM VILÁG HATÁRÁN
A Hajdú-Bihar megyei Hajdúszoboszló három tájegység találkozási pontjában fekszik: északkeletről a Hajdúhát, északnyugatról a hortobágyi puszta, délről pedig a Nagy-Sárrét, a Berettyó folyó vidéke határolja. E táj két legfőbb kincse a gyógyvíz és a napfény: éves átlagban a napfényes órák száma sokszor meghaladja a kétezer órát, vagyis Hajdúszoboszló az ország egyik legnaposabb városa. A település idegenforgalmi fellendülése 1925-ben kezdődött, amikor a próbafúrások nyomán hévíz tört föl a földből. A gyógyvíz alapvetően megváltoztatta a város képét: a kistelepülés Közép-Európa egyik legismertebb fürdőhelyévé vált, ahol balneo- és fizikoterápiás kezelésekkel kúrálják a betegeket.
A csaknem 24 ezer lelkes Hajdúszoboszlón jelenleg a lakosság jelentős része az idegenforgalomból él. A városban nagyszámú magánszálláshely is működik, ennek köszönhető, hogy a hajdúsági kisváros az ország egyik legnagyobb vendégforgalmat bonyolító települése. (K. Zs.)
AZ „ARANY HÁROMSZÖG” LÁTNIVALÓI
A Debrecen, Hortobágy és Hajdúszoboszló által határolt területet „arany háromszögnek” nevezik Hajdú-Bihar megyében, mert a térség egymást harmonikusan kiegészítő idegenforgalmi látványosságokat – pusztaromantikát, pásztorkultúra-bemutatót, termálfürdőzést és debreceni kirándulást – kínál az idelátogatóknak.
Az Észak-Alföld régió egyik legismertebb turisztikai látványossága a Hortobágyi Nemzeti Park, amely több mint 82 ezer hektárnyi védett területet foglal magában különleges pusztai állat- és növényvilággal. Hortobágy településre Hajdúszoboszlóról autóval alig félóra az út.
Az „arany háromszög” harmadik csúcsa Debrecen, ahová a fürdővárosból mintegy húsz perc alatt érhetünk. A cívisvárosban érdemes megnézni a MODEM modern képzőművészeti galériát vagy a Nagyerdőt, ahol csónakázótavat, állatkertet és vidámparkot találni. Nyaranta a Nagytemplom előtti téren kirakodóvásárokat, ételfesztiválokat és koncerteket rendeznek minden hétvégén. (K. Zs.)