Kincskeresőben Pest környékén

Ha az embernek vendége van, s ki akarna mozdulni vele a fővárosból, elsőre Szentendrére gondol, legfeljebb Gödöllőre, a maga nevezetes királyi kastélyával. Pedig éppen a gödöllői kistérség nyugalmat árasztó városaival, barátságos falvaival számos egyéb látnivalót is kínál.

Damjanich és Klapka seregei a szentgyörgypusztai lankákon sorakoznak fel. Elöl a barna kabátos, kék nadrágos gyalogság, karabélyokkal a kézben, hátul a kék mentés, nyalka huszárok, kivont karddal ülnek prüszkölő, felajzott lovaikon. Szemben velük, Isaszeg határában, fehér posztókabátban, kék nadrágban az osztrák seregek Von Schlik és a horvát Jellasics vezetésével. Órák óta zajlik az öldöklő csata, váltakozó sikerrel, s talán az osztrákok kerekednének felül, ha a kora esti órákban meg nem érkezne Aulich felmentő serege. Minden korhű, dörögnek az ágyúk, csattognak a karabélyok, füstölögnek a felgyújtott parasztkunyhók. Csak amikor az egyik potrohos osztrák leesik a lováról, s a megtorpanó magyar huszárok segítik vissza a nyeregbe az ellenséget, akkor látni, hogy nem igazi csatáról, hanem annak imitációjáról van szó. A dicsőséges tavaszi hadjárat döntő ütközetét, az isaszegi csatát minden évben „le játsszák” az évforduló napján, április 6-án, de aki csak az emlékhelyeket akarja bejárni Isaszegen, annak nem kell várnia jövő áprilisig. Az 1849-es csata emlékét őrzi a honvédszobor a Szoborhegyen, a Katonapallag pedig a csatában elesett ezernyi magyar, lengyel és osztrák katonának állít emléket. Az erdő csendjében magasodik Makovetz Imre ihletett alkotása, az Emlékező angyal szobra, itt találni az aradi vértanúk emlékfáját, míg az ugyanitt fellelhető osztrák emlékhelyről azt mondta Habsburg Ottó az avatóünnepségen, hogy „bátrak békéje” honol itt, ahol egymás mellett nyugszanak az egykori ellenségek.

De ha már az ember elzarándokol Isaszegre, érdemes felkeresni a dombon épült Öregtemplomot, amelynek elődje már a XII. században állt, majd gótikus, később barokk stílusban általakították, védőszentje pedig Szent Márton lett. A népszokások is elevenen élnek Isaszegen: a májusi májusfadöntés és a szeptemberi szüreti vigalom rendezvényein az országhatáron túl is ismert, 160 tagú Csata táncegyüttes és az aranydíjas Isaszegi asszonykórus korhű népviseletbe öltözött tagjai a főszereplők. A nyári napfordulón megülik itt Szent Iván éjszakáját, de látnivalót kínálnak az augusztusi Isaszegi Művészeti Napok, amikor a Szent Márton Lovashagyományőrző Egyesület szervez itt többnapos Puszták Népe Lovasviadalt.

Isaszegről csak egy ugrás Zsámbok, ahol a látogató – persze inkább csoportos turizmus esetén – megrendelhet magának egy hamisítatlan zsámboki lakodalmast. Előkerülnek ilyenkor a ládafia féltett kincsei, a kacó, a kecele, a pruszlik, a fékető, a galáris, s a népviseletbe öltözött asszonyok, a Zsámbéki Népi Együttes tagjai a régi, falusi lakodalmak hangulatát idézik fel. S aki át akarja élni mindezt, jól teszi, ha a Lecsót a keceléből augusztusi fesztivál idején keresi fel Zsámbokot. Ilyenkor ötven bográcsban fő a lecsó, látható a csigatészta- és a zsámbokihímzés-készítés, a fa- és tökfaragás, a porcelánfestés és a csuhéfonás.

A szomszédos Vácszentlászlót gazdagon faragott, oromzatos parasztházai s az évente megrendezett falunapok miatt érdemes felkeresni, amikor a hazai s a határon túli, Szent Lászlóról elnevezett települések tartják hagyományos találkozójukat. Kőhajításnyira innen, Dány községben a parasztbarokk még megmaradt házai nyújtanak látnivalót, a falumúzeumban pedig hasábkemence, mászókémény s a palóc vidékre jellemző kovácsoltvas oromkereszt emlékei láthatók.

Valkó a két-három évente megrendezett nyugdíjas-világtalálkozóiról vált újabban ismertté, de aligha véletlen, hogy ezt az eseményt éppen itt rendezik. A falu határában fekvő, sűrű tölgyerdő, a benne kijelölt, szépen karbantartott túraútvonalak, a Valkó és Vácszent lászló között fekvő víztározó horgászlehetősége igazán kellemes pihenést kínál az idelátogatóknak. Fejedelmi vadászatokra is mód nyílik persze, ám ez inkább a külföldi vendégek pénztárcájához mért szórakozás. Nekünk elég, ha felidézzük, hogy a valkói erdőt a Grassalkovich-birtokkal a magyar állam I. Ferenc József császárnak adta koronázási ajándékként. A császár szívesen vadászott itt, míg neje, Erzsébet királyné inkább az erdei sétákat részesítette előnyben. Kedvenc pihenőhelyét ma emlékkő jelzi.

Infó

Zsámboki lakodalmas: megrendelhető pénteki vagy szombati napokra minimum 3 héttel korábban Bajdikné Bálint Máriánál.

Tel.: 06 (28) 462-145 vagy 06 (20) 204-0914.

Szállás: zsámboki családoknál 4000 Ft/fő. Megrendelhető ugyanott, Bajdikné Bálint Máriánál.

Indul a lakodalmas menet
Indul a lakodalmas menet
Top cikkek