A csekk jól jön a pihenéshez

Ma már minden legálisan működő szálláshely elfogadja az üdülési csekket, esetleg még többletszolgáltatással, ajándékkal is jutalmazza az azzal fizetőt – tudtuk meg a csekkeket kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) elnökétől, Karácsony Mihálytól, amikor azt próbáltuk kideríteni, milyen hatással van a csekk a magyarországi turistaforgalomra.

Megállapítottuk, hogy ezt eddig senki statisztikus vagy turisztikai kutató nem mérte fel, és pontos mérés talán nem is lehetséges, mert a KSH sokkal kevesebb szálláshelyet tart számon, mint az MNÜA.

Az egyéni szobakiadók és a legkisebb panziók jó része a statisztikákban nem is szerepel, mert ők/azok nem küldik be az adataikat a hivatalhoz. Ugyanakkor nagyon sok csekkes vendéget fogadnak, még olyan panzió is akad, ahol 90 százalékban az alapítvány okmányával fizetnek. Ezek a turisztikai mikrovállalkozások már rég tönkrementek volna a csekkes turisták nélkül.

Pedig az 1998-ban létrehozott csekkrendszer – amellyel a kormány az addigra bezárt üdülőket, sportpályákat, kultúrházakat próbálta helyettesíteni –, csak 2002-ben kezdett elterjedni. Addig évi kétmilliárd forint értékben váltottak be csekket a szerencsés munkavállalók, attól kezdve pedig minden esztendőben 20-20 százalékkal többet, mint az előző 12 hónapban.

Így érte el a csekk tavaly az 50 milliárd forint kibocsátási értéket, amiből már nem csak a munkavállalók részesedtek, hanem a szegények is. Karácsony Mihály szerint a csekkrendszer karrierje nagyrészt a folyamatos szociális párbeszédnek köszönhető, amelyet a kormánnyal, az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal és a munkáltatókkal folytattak.

Top cikkek