Érd minaretje a Mecset utcában magasodik
Az 1566-ban Szigetvár ostrománál elhunyt I. Szulejmán parancsára a simontornyai szandzsák ura, Hamza bég palánkvárat építtetett ezen a helyen –a hódoltság korában róla Hamzabégnek nevezték Érdet. A háromszáz katonát befogadó palánkon belül a következő században dzsámit és sóskútimészkőből tizenkét szegletű minaretet emeltek.
A dzsámi a törökök távozta után teljesen elpusztult, a minaret toronysisakját és erkélyét mai ismereteink szerint villámcsapás omlasztotta le. Ez utóbbit néhány évtizede helyreállították (e becses műemlékhez hasonló csak Egerben és Pécsett van az országban). Jól látszik, hogy az erkély meg fölötte a 23 méter magasra felnyúló toronysisak nem a török időkből való – a restaurátorok ügyeltek rá, nehogy bárkit is megtéveszszenek a torony felső negyedének koráról. Nekik köszönhető az is, hogy az 53 lépcsőn fölmehetünk az erkélyre. De vigyázat! A régi-régi csigalépcső roppant szűk. A pompás kilátás azonban megéri a kényelmetlenséget, a fáradságot. A minaret ajtajának kulcsőrzője szerint volt már olyan nap, hogy hétszázan vállalkoztak a próbára.
Érdnek nem ez az egyetlen török kori vagy a törökökhöz kapcsolódó emléke. A minarettől pár percnyi sétára – miközben elhaladunk a Minaret ABC mellett – egy meredek domb lábánál 1926-ban állított emléktábla hirdeti, hogy a seregével Mohács felé vonuló II. Lajos király néhány napra Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi főispán érdi kastélyában szállt meg. Mellette egy másik tábla a Leonard Gnojenski vezette lengyel gyalogosokra emlékezik – a mohácsi csatában mind elestek.
Dúlt csata Érd határában is. Amikor a királyi erők 1684-ben a törökök uralta Buda visszavételével próbálkoztak, Musztafa pasa tízezernél is több lovast számláló seregével fel akarta törni az ostromgyűrűt. Lotharingiai Károly azonban elébe küldte a maga hadainak egy részét. Erről a csatáról három korabeli metszet is készült, az egyik fakszimiléje az érdi Magyar Földrajzi Múzeum melletti helytörténeti kiállítás tárlójában is látható. Kovács Sándor, a település múltjának alapos ismerője elmondja róla, hogy J. J. Waldman és J. U. Krauss egy jó évtizeddel a csata után alkották meg művüket – ebből adódhat az a tévedésük, hogy a metszet hátterében fölsejlő palánkvárban két minaret is magasodik. A török sereget „kiegészítő” tevesokaság azonban nem a képzelet szülötte. A törökök – nem példátlan módon – már az 1444. évi várnai csatában tevéket hajtottak a magyar lovasság elé, hogy lovaink megrémüljenek és lovasaikkal együtt szétszaladjanak. Ami ott sikerült, Érdnél nem járt eredménnyel. Egy török szemtanú szerint a tevék előtt megnyíltak a magyarok sorai, beengedték, majd a csatasor mögött összefogdosták az állatokat. Aztán a magyar lovasság összezárt. A törökök a néhány órás csata végén megfutamodtak. Mindezt a minaret erkélyéről – szinte „páholyból” – a müezzin is végignézhette.
Infó
A minaret nyitva tartása: hétfő kivételével 10-től 18 óráig (a „kulcsőrző”: Gruber Istvánné, 06-20-234-7681); belépőjegy: 200 forint (belépés mindenkinek saját felelősségére). A Magyar Földrajzi Múzeum (Budai u. 4.) hely- és sporttörténeti kiállításának nyitva tartása: hétfő kivételével 10-től 18 óráig; belépőjegy: 400 forint.