Bermuda-háromszög a hatodikon
A hajdani egyetemi igényt szolgálta volna a „lefokozás” ellenére létrehozott csillagvizsgáló is. Az 53 méter magas torony eszközegyüttesének tervezésében, beszerzésében kora egyik e tárgyban legkiválóbb tudósa, Hell Miksa volt a meghatározó személy.
A néhány éve okkal Varázstoronynak keresztelt tízemeletes épületrész hatodik emelete ad otthont a Csillagászati Múzeumnak. Eredeti helyén csodálhatjuk meg azt a hatalmas kvadránst, amivel szögmásodpercnyi pontossággal állapítható meg valamely délkörön áthaladó csillag látszólagos „magassága”. A padlón végighúzódó s még a falon is folytatódó carrarai márványsáv középvonalán egy e célra kialakított lyukon bejutó napfény foltja mindig éppen délben halad át. Dörrenéssel jelezte a delet egy Mezőnyárádról idekerült, ma már természetszerűleg nem használt kéttenyérnyi szerkezet: egy domború lencse fókuszálja a déli napsugarat, ami meggyújtja az e különös napóra parányi ágyúcsövébe helyezett puskaport.
A hetedik emelet látnivalója a csillagászati melegedő. Azért volt rá szükség, mert a téli távcsöves megfigyelések során okvetlenül áthűlt a csillagász – hiszen a kupolában nem fűthettek, nehogy a melegtől bepárásodjon a látcsövek lencséje.
A nyolcadik szinten tágas panorámaterasz várja az érdeklődőket. Szabad szemmel is jól látszik – távcsővel még jobban –, a távoli kékestetői kilátó, a lejtők szőlőrengetege.
A kilencedik emeleten van a nevezetes camera obscura. Egy körbeforgatható és dőlészszögét változtatni tudó síktükör a ráeső külső fényeket egy lencsén keresztül fehér asztallapra vetíti, így azon pontosan látni, hogy abban a pillanatban mi is történik a város valamely adott pontján. A valaha Európa sok országában népszerű eszközt Egerben maga Hell Miksa tervezte 1776-ban – eleve a kíváncsiskodók, az érdekes látványokra vágyók kedvéért. Földrészünkön ez a legrégibb működő camera obscura, sok szakember távoli országokból, akár a tengerentúlról is ideutazik, hogy lássa.
A tizedik emeleti kupolában van a torony legnagyobb –az idők folyamán lencséit sajnálatosan elveszítő – távcsöve. A kupolát már megépítésekor is forgathatták, a fölöttük látható égbolt bármely pontját megfigyelhették a kor csillagászai.
A végeérhetetlen lépcsősoron lejőve érdemes ismét megállni a hatodik emeleten. Ott vannak a torony legújabb látniés megnéznivalói. A hatméteres kupolájú planetárium sokat tudó műszere elénk varázsolja a Föld bármelyik pontjáról látható csillagképeket. A Varázsterem pedig míves gonddal készített fizikai kísérleti és mérőeszközökkel készteti csodálkozásra az érdeklődőt. Hasonlóképen egy egész seregnyi ötletes szemléltetőeszközzel.
Vida József, a főiskola fizika tanszékének tanára a potenciálkülönbség miatt felhő és földfelszín vagy felhő és felhő között átcikázó villámot két fémgömb közötti kisüléssel példázza. Egy vízzel teli üveghengerrel – alulról sok ezer apró levegőbuborékot fújnak bele –a Bermuda-háromszögben eltűnt vízi járművek pusztulásának legvalószínűbb okát érzékelteti: a felszín alatti vulkánkitörés feltörő gázai miatt csökken a víz átlagsűrűsége, s ez a „ritkább” víz képtelen a felszínen tartani a hajókat. Nem kevesebb tanulsággal szolgálnak a lézersugarakat fókuszáló, szétszóró vagy az irányukat, párhuzamosságukat megtartva változtató lencsék, tükrök. Kiváltképpen gyerekeknek érdekes a békakirály előtt hajbókoló békaalattvaló (a fizikai törvényszerűségek miatt mást nem is tehet) vagy az a sűrűn perforált asztalka, aminek lapján – a lyukakból kiáradó levegőnek köszönhetően – gyakorlatilag súrlódás nélkül siklanak kisebb-nagyobb korongok.
Ne feledkezzünk meg a Varázstorony Foucault-ingájáról. A híres francia fizikus a XIX. század derekán ezzel tette mindenki számára érzékelhetővé: a Föld forog. Az Egerben 33 méteres fonálon függő súly azonos síkban leng ide-oda, az épület – hiszen bolygónkkal együtt mozdul – négypercenként egy foknyit fordul el alatta.
Infó
Nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 9.30-tól 13.30-ig.
Jegyárak: felnőtteknek 850, diákoknak 650 forint, az iskoláskor alatt és 70 év felett ingyenes.
További információk a nyitva tartás alkalmi rendjéről, a díjkedvezményekről, valamint a planetáriumi programokról és a rendhagyó természettudományi órákról: 06 (36) 520-400/4136.
