Az élve eltemetett viadukt

A múlt heti hídmérnöki konferencián élénk érdeklődést váltottak ki az eltemetett somlyóbányai viadukt fotói és rajzai. Nem csoda, hisz az idén felavatott köröshegyi völgyhíd átadásáig ez volt a legnagyobb ilyen hazai műtárgy. Helyenként harminc méter magasan, s hét ívével kétszáz méter hosszan szelt át egy völgyet a nógrádi szénmedencében. Kétszer akkora volt, mint a veszprémi.

Tavaszi irodalmi kalandok

Az irodalmi helyszíneket kedvelők számára érdekes újdonságokat tartogat a tavasz: Kőszegen megnyílik a Pannon Irodalmi Örökség Háza, megújul a balatonfüredi Jókai-villa és a szalkszentmártoni Petől-ház is.

Abádszalók nem csak nyáron jó

Noha a Tisza-tó egyik központi településének számító Abádszalók kétségtelenül nyáron mutatja legvonzóbb arcát –ilyenkor teli a strand, vitorlások szelik a vizet, pecások támasztják a botokat, biciklisek, lovasok róják a parti utakat és romantikus csónakázók bújnak el a csalitosban – azért tavasszal is találni itt bőven látnivalót és elfoglaltságot.

Pajtaszínház, forrásvíz, aromaterápia

Csend, varázslatos túrautak, kileshető természet, ősi mesterségek, kényelmes szállások, házias ételek, tisztességes borok, móka, mulatás, tánc – e szavakkal összegezhető a falusi vendéglátóhelyek mecseki kínálata.

Szarvasfarm Bőszénfán

Pötyike, a szarvaslány nem kerülhet a fazékba, pedig nem fél a puskától, az embertől, a kutyától, sőt bárkinek rögtön barátkozó puszit nyal az arcára.

 

Kilátóterasz lett a somoskői bástya

A Nógrád-Novohrád Geopark sikeres pályázatának eredményeként látogathatóvá tették a magyar–szlovák határ túloldalán lévő somoskői vár keleti bástyáját. A Salgótarján szomszédságában lévő erősség kedvelt turistacélpont, de folklórműsorok és sportrendezvények festői háttereként is szolgál.

A Region Neogradiensis Egyesület partneri segítségével az elmúlt hónapokban védőkorlátokat szereltek fel a vár veszélyesebb részeire, s folytatták a helyreállítási munkálatokat is. Az UNESCO geoparkhálózatába pályázó nógrádi terület határon túli fejlesztéseit a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma anyagilag is támogatja, az új kilátót már birtokba is vették a turisták.

A Kacsics-nemzetség egykori várának új kilátóteraszán az első vendégek közt tucatjával fordulnak elő magyar és szlovák madarászok, akik néhány hete egy Magyarországon még sohasem látott madárfajnak, a havasi pintynek egyetlen példánya miatt utaztak ide. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szereplő verébfélének a röptét figyelték, s ez nem csupán Magyarországon számít kuriózumnak, de Szlovákiában is harminc éve látták utoljára ennek a fajnak egyedét. Hogy hogyan került ide, az egyelőre még rejtély.

A kopár hegyvidékeken, leginkább 1900 és 3100 méter magasságban élő madár ugyanis még telente is a magasabban fekvő régiókat kedveli. Most viszont az országhatár túloldalán lévő várban tanyázik, de gyakran berepül a magyar oldalon lévő Somoskő házai fölé – gazdagítva a hazai állatvilágot. Egy helyi madarász, Drexler Szilárd megfigyelései szerint a vár – miként a szomszédos salgói vár is – a madaraknak kedvelt tanyázóhelye. A napokban a havasi pinty társaságában például három havasi szürkebegyet is láttak, amelyek valószínűleg a Tátrából érkeztek. A somoskői vár így egy „havasi csúcstalálkozónak” is otthont adhatott. Madarászszempontból persze négy évszakos ez a vár is: a vonuló fecskék is ezerszám pihennek meg a romokon, ahol egykor még Balassi vallott szerelmet, s amelyet két ellenséges vár szorításában majd húsz éven át védtek az ostromló töröktől.

A vár környéke egyébként kedvelt kirándulóhely: a bejárattól geológiai tanösvény vezet az egyedülálló oszlopos bazaltömlés mentén a Sátoroshegy túloldalára, s föl a Macskalyuki kőbányához, amelynek szomszédságában a vándorkőbányászok egykori településénél új kilátótornyot ácsoltak – megmutatva ezzel a Karancs-Medves vidékéről nyíló remek panorámát.

A Somoskői vár mind a magyar, mind pedig a szlovák oldalról reggel héttől este hétig látogatható, s csak azért nem ajánlott később is, mert a belső megvilágítása ezt nem teszi lehetővé. A jegyár – kedvezményektől függően – egy és két euró között mozog, amit forintban is fizethetünk, s nincs is mindig jegyszedő, hogy ennyit is kérjen a vármustráért. Szervezett madármegfigyelést egyelőre még nem hirdettek Somoskőben, de a havasi pintyet kémlelő amatőr és profi madármegfigyelők kérésre általában szívesen válaszolnak a kérdéseinkre. A hely GPS-koordinátái: 48.1678/19.8552.

Hógolyózás a somoskői várnál  A szerző felvétele
Hógolyózás a somoskői várnál A szerző felvétele
Top cikkek