Szombathely barokk csodái
A teret déli oldalról a Megyeháza ugyancsak műemlék épülete zárja, szemben kissé oldalt, a Smidt Múzeum kertjében a múlt évszázad második felében nyugdíjba küldött villamosok egyikével. A teret hasonló stílusú lakóházak szegélyezik.
Kirándulók hada tudja, hogy Szombathelyt az ókorban a római Claudius császár alapította. Azt viszont kevesebben, hogy a IV. században ott végezték ki Szent Kvirin sziszeki püspököt, s ott született Szent
Márton. A város jóval később a győri püspökséghez tartozott, majd a XVIII. században Mária Terézia új püspökséget alapított Szombathelyen.
Az első megyei főpásztor Szily János lett, aki az új egyházmegye szervezése mellett maradandó épületeket terveztetett a kor kimagasló egyéniségével, Hefele Menyhérttel. Ilyen a kétemeletes püspöki palota, mely késő barokk, úgynevezett copf stílusú. Termei impozánsak, bútorzata egyedi. A nagyterem Savaria történetét ábrázoló képeit és a mennyezet freskóit a kor kiváló festőművésze, Maulbertsch készítette. A palota északi oldalán lévő földszinti részben a Sala Terrena található, melyben az ókori város kőemlékeit állították ki. Az ország első lapidáriumának freskóit Dorffmeister István festette.
A székesegyház, vagyis a Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1791–1797 között emelt templom méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb. A külsejében is különleges templom homlokzatát négy toszkán és négy ión oszlop tagolja. Homlokzati és tetőrészén Mózes, Keresztelő Szent János, Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrai állnak. Ezeket és a főoltár szobrait is Philipp Prokop szobrászmester alkotta. Eredeti mennyezetképeit Josef Winterhalder és Anton Spreng készítette. Oltárképeit Dorffmeister, Maulbertsch és Spreng festette. Műveiket azonban a várost 1945 márciusában ért bombázás részben vagy teljesen megsemmisítette. Az oltárképek teljes restaurálása nem készült el még.
A templom mellett lévő egykori Szemináriumban működik az egyházmegyei könyvtár, melynek alapját Szily püspök adományozta a székesegyháznak 1791-ben. A gyűjtemény legértékesebb része 16 középkori kódex és 96 ősnyomtatvány. Az állományt hatalmas periodikagyűjtemény és a Herzan-könyvtár gazdagítja. A legrégibb kódex egy XIII. századi zsolozsmáskönyv. Érdekesség, hogy a bibliotéka nyilvános volt: szeminaristák és tanáraik mellett a város férfi polgárai is olvashattak ott. Az akkori könyvtárterem és az olvasószoba mennyezetfreskóit Dorffmeister festette. A nagyterem mennyezetén a négy nyugati egyházatya: Nagy Szent Gergely pápa, Szent Ágoston és Szent Ambrus püspökök, valamint Szent Jeromos alakja látható. A mai nagyterem festését pedig 1885-ben Storno Ferenc és fia végezte. Általuk került a mennyezetre Szókratész, Szent Pál apostol, Szent Gergely pápa és Mózes.
Ennyi csodálnivaló után vélhetően nem marad más, mint átgyalogolni a szomszédos, nemrég példásan felújított főtérre, ahova évtizedek után visszaállították a Szentháromság-szobrot.
Infó
A Sala Terrena május 2-től szeptember 30-ig látogatható keddtől szombatig naponta 9–17 óráig. T.: 36 (94) 317-929. e-mail: mu zeum@ martinus.hu. Az egyházmegyei könyvtár csak előzetes bejelentkezéssel látogatható. T.: 36 (94) 509-763. E-mail: konyvtar@martinus.hu. Székesegyházzal kapcsolatos információ a múzeum címén kapható. Honlap: www.martinus.hu.
