Hegyaljai bor után barackpálinka is érik gönci hordóban
Gönc a legészakibb városunk, Miskolctól 65 kilométerre fekszik az Abaújhegyközi régióban. Évszázadokon át Kassa vonzáskörzetébe tartozott, és 80 éven keresztül Abaúj vármegye székhelye is volt. Az 1200as években német telepesfaluként hozták létre, Kun László király uralkodása idején az Aba nemzetség birtokolta, és várat is építettek a település határában álló hegyre. A környékbeli lankákon termő szőlő már akkoriban a gazdaság meghatározója volt, sőt a nemzetközi borutak is a városon haladtak át Szilézia irányába. Ez volt a Debrecen, Tokaj, Kassa, Bártfa útvonal, amelyen a gönci Hernádhíd kulcsfontosságú volt. A tokaji bort a gönci bognárok által gyártott hordókban tárolták és szállították. Ez egyben mértékegységet is jelentett.
A többségében németek által lakott települést a husziták a XV. század középső harmadában megszállásuk alatt tartották, emléküket korabeli házak őrzik. A megerősített, vastag falú épületeket hosszan alápincézték. A helybeliek máig cseh vagy huszita ház néven emlegetik. Egyiket a XIX. század második felére jellemző bútorzattal látták el, ami megfelel a korabeli parasztpolgár lakásbelsőnek, de egyben tájházként is funkcionál.
Gönc Károlyi/Károli Gáspáron keresztül beírta magát Magyarország egyháztörténelmébe. A prédikátor azután érkezett az akkor már többségében magyar ajkú városba, hogy eltemette pestisben elhunyt családtagjait. Majd 1587ben hozzákezdett magyar nyelvre fordítani a Bibliát. Az Ószövetséget héberről, az Újszövetséget görögről fordította le három társával. A kéziratot Vizsolyban nyomtatták ki, amihez a betűket Németországból, a papírt Lengyelországból szállították. Az 1590ben, 800 példányban készült Bibliából 52 darab maradt fenn, és ma 24 található az országhatáron belül.
A korábbi évszázadokra jellemző szőlőkultúrát a XIX. századi filoxéravész után váltotta fel a gyümölcstermesztés. Eleinte cseresznyével kísérleteztek, amit aztán a barack kiszorított. A gönci magyar kajszi sárgabarack tudatos nemesítés eredménye, amire Gönc északi fekvése miatt volt szükség. Ez a gyümölcsfajta 1950 után lett igazi márkanév, a város határában hatalmas ültetvényeken terem. Íze, zamata a szakemberek szerint vetekszik a Kecskeméten termett barackéval, sőt van olyan terület, ahol meg is előzte. A Gyulán megrendezett idei versenyen a gönci barackpálinka lett az Év pálinkája.
A helyi értékek közül a turistáknak ajánlják megtekintésre a pálos kolostort, valamint a gótikus stílusú református templom és a Károlyiemlékhely meglátogatását.
