Pajtaszínház, forrásvíz, aromaterápia

Csend, varázslatos túrautak, kileshető természet, ősi mesterségek, kényelmes szállások, házias ételek, tisztességes borok, móka, mulatás, tánc – e szavakkal összegezhető a falusi vendéglátóhelyek mecseki kínálata.

Szarvasfarm Bőszénfán

Pötyike, a szarvaslány nem kerülhet a fazékba, pedig nem fél a puskától, az embertől, a kutyától, sőt bárkinek rögtön barátkozó puszit nyal az arcára.

Tavaszi libegés Eplénytől Sátoraljaújhelyig

A tervek szerint az erdélyi Szent Anna-tó kilátójához pár év múlva libegővel is feljuthatnak a turisták. Addig is összegyűjtöttük, hol libeghetünk – Magyarországon.

Papírtárlat nyílik a szolnoki levéltárban

Az egykori szolnoki papírgyárban létrehozott múzeum anyagával gazdagodott a Szolnok megyei levéltár; a papír és a papírgyártás, valamint az írás történetét bemutató tárlat országosan is különlegességnek számít.

A válság kettészakította az országot

Nyugat Magyarországon vége a válságnak, gyarapodni kezdtek a cégek, Kelet-Magyarországon azonban tovább emelkedik a bedőlt vállalkozások száma.

 

A Szép Magyarország lapja

Öt évvel ezelőtt a magyar tájak és értékek felfedeztetését tűzte ki célul a Szép Magyarország című ismeretterjesztő lap.

Az országjárók haszonnal forgathatták például idei számait, hisz köztük két olyan is volt, amely hazai tematikus útvonalat dolgozott föl, az egyikben a római kori védvonal, a limes magyar szakaszát járták végig szisztematikusan, a másikban pedig az északi várak útját, huszonnégy erősséget Nógrádtól egészen Pácinig. Ezek a számok afféle útifüzetekként is használhatók, el lehet velük indulni a várak vagy a limesmaradványok felfedezésére. A lényegre törő leírások mellett a lap pozitívuma, hogy szinte minden várról látható légi felvétel, alaprajz és a feltételezett eredeti állapotról készült vi zuális rekonstrukció. De bizony a csonka tornyokat sem árt a maguk szépségében megmutatni, hogy az olvasónak kedve támadjon olyan romantikus erősségek meglátogatásához, mint Regéc, Füzér, Somoskő vagy Ónod.

A lap legújabb számában a messzi földre került magyar királylányok és a messziről ideházasodott magyar királynék portréit elevenítik fel a Nemzeti Múzeum közelmúltbeli kiállításához kapcsolódóan. Mind kalandos történet, különösen például III. Béla feleségéé, Franciaországi Margité, aki első házasságában Anglia trónvárományosának (Oroszlánszívű Richárd testvérének) a felesége volt, majd özvegyként ment feleségül a szintén megözvegyült magyar királyhoz. Esztergomban ő építtette a Szent Tamás­kápolnát egykori pártfogója, Becket Tamás emlékére. A királynőportrék mindig felkereshető turistacélpontokhoz is kötődnek, ahol a történelem tetten érhető: I. Lajos király anyjára, Piast Erzsébetre (Lokietek Ulászló lányára) az óbudai klarisszakolostor romja emlékeztet, a mecseknádasdi Szent György­vértanútemplom és a közeli Réka­vár pedig a Magyarországon született Skóciai Szent Margitra.

Árpád-házi Szent Erzsébet kapcsán bemutatják a VII. kerületi Rózsák tere gyönyörű, neogótikus téglatemplomát. S végül a királynék közé veszik a cárleány Anna Pavlovnát is, kinek zarándokhellyé vált sírkápolnája Ürömön található, pedig ő nem királyi hitves, hanem József nádor felesége volt.

Ez a szerény reklámú újság, melyet nem az első sorokban találunk meg a standokon, derekasan teljesíti a maga elé kitűzött célt: újra és újra bizonyítja, hogy Magyarország tele van szépségekkel. S bármennyi úti célt is mutat be, mint vallják: még mindig sokkal több az olyan, amelyik bemutatásra vár.

Top cikkek