Mit ér a bor, ha magyar?
A Népszabadság Top 100 magyar borát a két legnagyobb magyar és a hét legrangosabb nemzetközi borverseny aranyérmeseiből választottuk ki. Londonban, Bordeaux-ban, Párizsban, Brüsszelben és idehaza szakértők sokasága vélte úgy, hogy ezek a tételek nemzetközi mércével mérve is az élmezőnyt képviselik. Ezek a borok tehát a magyar borászat nagykövetei, 2009-ben rájuk lehetünk büszkék. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy számos elismert magyar borász dönt úgy, hogy semmilyen megmérettetésen nem indul, és versenyen kívül helyezi csúcsborait. Bízunk benne, hogy jövőre őket is a Népszabadság Top 100 díjazottjai között köszönthetjük majd.
A magyar borászat a 90-es évek eleje óta átmeneti, fejlődő szakaszát éli, és tele van ellentmondásokkal. Világklasszis magyar borokat pörgetünk poharunkban, ugyanakkor a szupermarketek polcait elborítják a gyakran ihatatlan tételek. Egymás mellett él a világra nyitott borász és a pinceajtót magára záró szőlősgazda. Jó nevű borokat vehetünk, de áruk égig ér, az akciós katalógusok pedig már pár száz forint alatt kínálnak minőségi borokat. Borbotrányoktól hangos a sajtó, és közben egyre többen látogatják a borfesztiválokat. Mit igyunk, mit vegyünk?
Egyáltalán mit gondoljunk a magyar borról hazai és világviszonylatban? A tét nagy. Nem pusztán az a kérdés, hogy milyennek ítél minket a nagyvilág, és meg tudunk-e mutatni egy palacknyi Magyarországot a föld másik felén. Sokkal inkább az, hogy mennyire tudjuk állni a versenyt akár idehaza is, és pár év múlva a vásárló a polc előtt állva refl exből nyúl a magyar borhoz, vagy leveszi végül inkább a chilei vöröset.
Döntse el Ön listánk alapján, hogy ma mit ér a bor, ha magyar! Jó borozást és hozzá jó barátokat kívánunk!
A szerző borszakértő, nemzetközi borakadémikus-jelölt
