Jogaink lettek a vonaton – némileg korlátozva

Ha több, mint 60 percet késik a vonat, az utasoknak visszajár a jegyár 25 százaléka, ha pedig a késés meghaladja a két órát, akkor kétszer annyit, 50 százalékot köteles a vasúttársaság visszafizetni. Egyebek között ezt is kimondja az Európai Parlament és az Európai Tanács 2007 októberében hozott rendelete, amelynek bizonyos paragrafusait a MÁV-Start meghatározott vonalain 2009. december 3-a óta kell alkalmazni. Az utasok jogait bővítő jogszabály bizonyos rendelkezéseinek alkalmazása alól Magyarország további néhány évre felmentést kapott, ezért egyelőre csak azoknak jár a részleges visszatérítés, akik helyjegygyel vagy pótjeggyel – más szavakkal: feláras vagy nemzetközi vonalon – utaznak.

Az EU azon van, hogy az utasok egységes jogvédelmet élvezzenek függetlenül attól, hogy melyik közlekedési eszközt veszik igénybe. Ezzel a rendelettel a vonaton utazóknak garantál hasonló jogokat, mint amilyeneket a repülőn utazók már egy ideje élveznek, amikor kimondja: ha az utas késés, az utolsó csatlakozása lekésése vagy járatkimaradás miatt aznap már nem folytathatja útját, vagy legalábbis ésszerűen nem várható el tőle, hogy folytassa, akkor a részére járó kártérítésnek ki kell terjednie a szállásköltségre és az őt váró személyek értesítésének költségeire is.

Ha az utast baleset éri, a vasúttársaság köteles azonnal kártérítést fizetni. Nem hivatkozhat arra, hogy még nem zárult le a vizsgálat, még nem állapították meg az ő (a fuvarozó) felelősségét. Az azonnali anyagi segítségnyújtás akkor is a vasúttársaság kötelessége, ha utóbb kiderül, hogy nem ő a felelős a történtekért. Ilyen esetben a kifizetett összeg a fuvarozónak visszajár. Ha a baleset halálos kimenetelű, akkor legkevesebb 21 ezer euró kártérítés illeti meg haladéktalanul a hátramaradottakat, nem halálos balesetet elszenvedetteknek pedig annyi kártérítés jár, amennyi az általuk elszenvedett kárral arányos – fogalmaz a jogszabály. Az azonnali, előzetes kifizetéssel legfeljebb addig várhat a személyfuvarozó, amíg megállapítják a szerencsétlenül járt személyazonosságát. A vasúttársaság vitathatja a maga felelősségét a balesetért, de ilyenkor minden ésszerű erőfeszítés árán segítenie kell az utast, hogy a harmadik, a felelős féltől megkapja a neki járó kártérítést.

Kitér a rendelet arra is, miről és miként kell a helyjegygyel vagy pótjeggyel utazókat tájékoztatni a vasútállomásokon és menet közben. E szerint a megfelelő technikai eszközök segítségével, vagy azok hiányában élőszóval kell tudatni az utazóközönséggel a következő állomás nevét, a vonat késésének mértékét, a csatlakozási lehetőségeket, és ismertetni a vonaton elérhető szolgáltatásokat. Egyelőre erre sem köteles a MÁV-Start Zrt. a nem feláras belföldi vonalakon – vagyis járatainak túlnyomó többségén –, mert mentessége kiterjed az azokon utazók tájékoztatására is.

Top cikkek