A labirintus mégsem Knósszoszban volt?
Minótaurosz, a görög mitológia bikafejű teremtményének labirintusa mégsem Knósszoszban lehetett, hanem Kréta déli részén, ahol egy ősi bánya járatrendszerében vélték felfedezni brit és görög kutatók. Az expedíció Nicholas Howarthszal, az Oxfordi Egyetem geográfusával az élen Gortyn, Kréta római kori fővárosa közelében kutatta ezen a nyáron a négy kilométer hoszszúságú föld alatti komplexumot, a kanyargós járatokat, kamrákat és barlangokat - olvasható a The Independent brit lap online kiadásában.
Ezt a járatrendszert a középkor óta kutatták Minótaurosz labirintusát keresve. A XIX. század végén azonban, amikor Arthur Evans brit régész felfedezte és feltárta Knósszoszt, a minoszi kultúra fővárosát, a Gortyn melletti bánya elveszítette minden vonzerejét. A közvélekedés szerint ugyanis Knósszoszban uralkodott Minosz király, aki palotája alá labirintust építtetett Minótaurosz számára. Itt ölte meg a "labirintus szörnye" az útvesztőben eltévedt áldozatait.
Nicholas Howarth a Gortyn melleti járatrendszert sötét és veszélyes helynek nevezi, olyan útvesztőnek, ahol valóban könnyű eltévedni, és megfelel a legendás labirintus leírásának.
A minótauroszi labirintus címére egyébként egy harmadik krétai barlangrendszer is méltán pályázik, amely Szkotino falucska közelében található.
Andrew Shapland, a British Múzeum bronzkori gyűjteményének kurátora szerint a Gortyn melletti járatrendszer "lerágott csont", hiszen a XII. század óta kutatják.
"Meggyőződésem szerint Knósszosz jobb választás. Már Homérosz is említi, így kerülhetett be egy olyan helyszín, mint Knósszosz a görög mitológiába" - hangsúlyozta Andrew Shapland.
