Mohács előtt már állt...
A Tisza-parti nagyváros déli részén, az enyhén mélyülő Mátyás téren áll a Havas Boldogasszony-templom. Az épület gótikus, a hozzá kapcsolt torony viszont barokk stílusú - ennek magyarázata, hogy maga a főhajó még a XV. század végén, a harangok szállása viszont szűk háromszáz évvel később épült. Időközben persze történt egy és más, az ország például 150 évre három részre szakadt.
Az "ideiglenesen itt állomásozó" törökök Szegeden megengedték ugyan a keresztényeknek, hogy használják a templomot, csak éppen azt a felügyelő ferences barátoknak el kellett viselniük, hogy e falak között éljenek lelki életet a protestánsok is ("gyaur kutya ez is, az is" - vélte a megszálló hatóság).
Az pedig, hogy a templom és a vele egybeépült kolostor a környező utcák szintjétől valamivel lejjebb esik, akkor tesz szert jelentőségre, ha szemügyre vesszük a sekrestyéből az oltár felé nyíló ajtó feliratát. "A viz it vot 1879 március 12." - emlékeztet a szöveg a szegedi nagy árvízre, amelynek szintjét a fába faragott vízszintes vonal jelzi, úgy fejmagasságban. Igen ám, de a város az árvíz után kétméteres feltöltést kapott, ami előtt a templom még dombon állt - így már lehet következtetni a természeti csapás méretére és erejére. Az akkori Szeged hatezer házából mindössze háromszáz maradt épen...
A víznek korábban a főoltárkép eredetije sorsának alakulásában is szerep jutott. A Segítő Boldogasszony elnevezésű piktúrát 1552-ben az akkor éppen menekülő barátok a sekély vizű Csöpörke-tóba rejtették, és majd egy évszázaddal később, 1640-ben találták meg, midőn egy szpáhi lova véletlenül rálépett. Ezt a jelenetet ábrázolja a bejáratnál elhelyezett bronz dombormű is, amelynek tőszomszédságában még egy jeles kép található: a Fekete Mária.
Ez a czestochowai kegykép hű mása, bár annál jóval később, 1740-ben készült. (Az eredeti festmény miniatürizált változatát viselte előszeretettel kabátja hajtókáján a Szolidaritás szakszervezet vezetője, Lech Walesa későbbi lengyel államfő is.) A szegedi hívekhez ez áll a legközelebb, tanúsítja a körülötte elhelyezett hálaadó táblák sokasága. Sötét színe miatt "Szerecsön Máriának" nevezik, Juhász Gyulát is megihlette.
A templombelső berendezése a toronyhoz hasonlóan barokk stílusú, a török kiűzése után, az 1700-as évek első felében készült, a múlt század 30-as éveiben felújították. A történelmet idézi a gótikus boltozat alatt álló Kapisztrán János-szobor. Hunyadi János papját - aki egy évvel a nándorfehérvári ütközet előtt, 1455-ben Szegeden is járt - a budai Várban impozáns térplasztika örökíti meg, ez annak kicsinyített mása.
A templom külső falán azonban az eredetivel azonos méretű Mátyás király-emlékmű látható. A szászországi Bautzenben álló domborművet - és így a szegedi kópiát is - az uralkodó legautentikusabb ábrázolásaként tartja számon a művészettörténet. A fejét ugyanis annak idején állítólag többször megutaztatták Budára, hogy pontosan véssék rá Mátyás arcvonásait. Ezt a domborművet is a 30-as évek nagy felújítása idején helyezték el az oldalbejárat felett.
Az ötvenes évek elején a Rákosi-rendszerben betiltották a szerzetesrendek működését, az alsóvárosi ferencesek kolostorát is "átképezték" szociális otthonná. Rendszerváltás után a rend is visszakapta régi épületét, a múltat kiállítás idézi a templom és az udvar között húzódó zárt folyosón. Megtekintését ajánlatos előre egyeztetni. (62/553-140, szeged@ofm.hu)
