Harangszó a Balaton közepén?

Alighanem az ország legkevésbé látogatott "emlékműve" lesz az idén a keszthelyi Vértesaljai András tegnap elhelyezett alkotása.

Év végi kalandok a Balatonnál

A Balaton ősszel látványként, vagy hajózva pazar élmény, de nem kell lemondani a fürdőzésről sem.

Tó, hegy, ember, szivárvány

Mészöly Gézától Csók Istvánon keresztül Bartha Lászlóig sok jeles művésznek volt kedves témája a Balaton.

Szafari a berekben, gályamustra a Csillagvárban

Nem csak a nagy melegek idején, őszi hűvös hétvégéken is van miért a Balatonhoz kirándulni. Falmászás, dzsiptúra vagy játékkiállítás között is válogathatunk.

Gyászos év volt a tavalyi a belföldi turizmusban

A válság erősen látszik a belföldi turisztikai szektoron is: nyolc százalékkal kevesebb volt a vendégek és a vendégéjszakák száma, a szálláshelyek árbevétele pedig tíz százalékkal zuhant.

 

A kín múzeuma Keszthelyen

A gyengébb idegrendszerűeknek Keszthelyen a sétálóutcától egy tyúklépésnyire inkább a Babamúzeumot vagy a Panoptikumot, netán a Csiga Parlamentet érdemes megnézniük, mint a szomszédos Horroráriumot. A véres évszázadok kínzó eszközeinek látványa sokkoló lehet. Belépéskor ugyanis a zárt, pajtaszerű épületben teljesen sötét van. A lámpák csak kis idő múlva gyulladnak fel, s a látogató mindjárt akasztott ember, vér és kínzóeszközök közt találja magát.

Az átlagember szerencsére nem látott még "élőben" kínpadot, villamos- vagy nyújtószéket, kényszeritatást, nyelvkitépést, netán tüskés széket. Nos itt az alkalom egy kis horrorra. A sajátos tárlat valósághűen ábrázolja a kínzások minden fontosabb részletét. A bemutatott eszközök mellett feliratok magyarázzák el, hogy például kényszeritatáskor mit öntöttek az áldozat szájába, míg az meg nem fulladt.

A tüskés széken pedig mindenütt hatalmas vasszegek voltak, melyek minden oldalról feltépték a testét. S hogy még fájdalmasabb legyen a kínzás, satuval is préselték a szerencsétlent.

A feliratokból meg lehet tudni, ki volt és mit tett Drakula, akit végül Mátyás király záratott börtönbe. Kiderül az is, hogy a feltételezések szerint a szadizmust nem valószínű, hogy De Sade márkiról nevezték volna el, ha előbb ismeri meg a világ a magyar Báthory Erzsébet tetteit. A XVI. században, a Felvidéken élt grófnő ugyanis a legenda szerint szépsége megőrzése érdekében szüzek vérében fürdött. Leszbikus orgiái közben mintegy ötszáz lányt gyilkolt meg.

A múzeumi feliratok szerint azonban az igazságszolgáltatás akkor is működött. A gyilkosokat, tolvajokat felakasztották, az útonállókat néha kerékbe törték. Akik raboltak, gyereket öltek, felnégyelték, karóba húzták vagy élve eltemették. A pénzhamisítókat pedig megfőzték.

Ezek után ki-ki eldöntheti, hogy a Balaton fővárosában, a Kossuth utca közelében a Babamúzeum félezer porcelánját, vagy a 4,5 millió darab pannon-tengeri csigából készült Parlament-makettet, netán a Panoptikumot nézi meg, melyben negyven híres ember életnagyságú figurája látható.

Ilyen tüskés székbe ültették a kivégzendőt
Top cikkek