Gabonamúzeum Csabán

Az ország búzaellátásában Békés megye mindig is kiemelkedő szerepet játszott, ezen a tájon terem a legjobb minőségű magyar gabona, köszönhetően az éghajlati adottságoknak, az itt élők szorgalmának, s nem utolsósorban a helyi nemesítők - Mokry Sámuel, Baross László és mások - eredményeinek. A Viharsarokban, régebben vízi- és szélmalmok, később állati erővel hajtott száraz malmok, valamint gőzmalmok játszottak fontos szerepet. Aki a részletekre is kíváncsi, jól teszi, ha felkeresi a Csabai Tanya- és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhelyet - tömörebben a Gabonamúzeumot -, amelyet 1974-ben nyitottak meg a Békéscsabáról Gyulára vezető út mellett, rögtön a megyeszékhely határát jelző tábla után.

A tájba jól illő, csinos fogadóépületben a belépőjegyet megvásárolva a látogató két irány között választhat. Egyfelől egy termetes szélmalom vitorlája hívogatja a vendéget, a másik oldalon kút gémje magasodik, jelezve, hogy ott valahol tanyának is kell állnia. A malmot eredetileg a békéssámsoni határban építette egy Dobsa nevű parasztember a XIX. század ötvenes éveiben, holland mintára. A négyszintes ipari műemlék 1953-ig fogadta eredeti helyén az őröltetni szándékozókat, ide,

Csabára 1978-ban telepítették át szakértő irányítás mellett. Alját kívülről különféle mintákkal metszett malomkövek támasztják, belül pedig alaposan szemügyre lehet venni a fából ácsolt szerkezetet, amibe három malomkövet építettek be, ezek "csúcsra járatva" évente akár 150-160 tonnát is megőröltek a garatba beöntött terményből. A lisztesmolnár ezt a mennyiséget gyakorlatilag fél év alatt engedte át a malmán, mert a fő őrlési idény szeptembertől márciusig tartott.

Míg a szélmalmot szétszedve, darabonként hozták át Csókáspusztáról Csabára, a tanya "őshonos" itt: az 1824-ben épült ház adta a kiállítóhely bázisát, melléképületeivel együtt. Maga a Gajdács-tanya az ezen a vidéken élő szlovákok jellegzetes beosztású lakóépülete.

A bejárattal szemben a konyha (benne egy kis kézimalom is helyet kapott), balra a lakószoba, jobbra a tekintélyes méretű kamra, valamennyi eredeti, korhű eszközökkel felszerelve, amelyek közül jó néhánynak az elnevezését sem ismerjük már. Ezért is hasznos, hogy ha a múzeumot iskolások látogatják, a gyerekek utána megértik, ha e bútorok, szerszámok nevét valamelyik klasszikusunk műveiben olvassák.

A gazdasági épületek (tyúkól, disznóól, hombár stb.) sorából kiemelkedik az egykori
gépszín. Ezt a vésztő-mágori Wenckheim-birtokról telepítették ide, kialakítva benne A gabona tárolásának és feldolgozásának története az őskortól napjainkig című kiállítást.

Info

A múzeum címe:
5601 Békéscsaba, Gyulai út 65.

Telefonszáma: 06 (66) 441-026.

Nyitva tartás: április elsejétől október végéig, hétfő kivételével naponta 10-17 óra között.

Belépőjegy ára 300, nyugdíjasoknak és diákoknak 150, 14 éven aluliaknak 80 forint.

A szélmalom
Top cikkek