Joghézagon hullott ki az ügyfelek pénze
Polgári peres és büntetőjogi vonalon is igyekeznek pénzükhöz jutni az 5 Kontinens ügyfelei, miután az iroda utazásszervezési engedélyét június közepén visszavonta a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH), azonban a vagyoni biztosíték mindössze az utasok által befizetett összeg 22 százalékára volt elég. - Az érintettek mintegy tizede, nagyjából hetven ember fogott össze, hogy ha a pénzünket nem is sikerül teljes egészében viszszakapnunk, legalább felhívjuk a figyelmet a problémákra - mondta lapunknak Pfiszter Tamás, aki a nászútját bukta be.
A jogászként dolgozó fiatalembertől megtudtuk: a biztosító folyamatosan utalja a károsultaknak a befizetett utazások árának ötödét, várhatóan szeptember elejére mindenkihez megérkezik a pénz. Néhány tucatnyian azonban a napokban kezdeményezik a felszámolási eljárást az 5 Kontinens Utazási Iroda Kft. ellen, így - ha azt a cégbíróság elrendeli - felszámolóbiztos zárolja a cég vagyonát, akihez ismét benyújtható a kárigény a biztosító által már kifizetett összeggel csökkentve.
Gyors és biztos megoldást azonban ez sem jelent majd, hiszen hónapokig eltarthat, ráadásul a jogszabályok szerint a köztartozásokat és a felszámolás költségeit is a pórul járt utasok igényei előtt kell kiegyenlíteni. Szakértők szerint az utazási irodák felszámolása azért is különösen nehéz, mert sok cég nem rendelkezik pénzzé tehető vagyonnal, legfeljebb egy irodával - a legtöbben azt is bérlik - és néhány számítógéppel.
- Bár a vállalkozás korlátolt felelősségű társaság, ha sikerül bebizonyítanunk, hogy az 5 Kontinens tulajdonosai előre tudták, hogy ezt a nyarat nem fogják átvészelni, polgári peres eljárás keretében magánvagyonukkal is felelniük kell - véli Román László, az egyik károsult.
Az évek óta működő 5 Kontinens Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek tavaly 320 millió forint vagyoni biztosítéka volt. Októberben bejelentették a hatóságnak, hogy 2009-ben nem kívánnak charterezni, így a kaució mértéke erre az évre - jogszerűen - 182 millió forintra csökkenhetett.
Januárban aztán megszüntették utazásszervezési tevékenységüket. A tulajdonosok 5 Kontinens Utazási Iroda Kft. néven új céget alapítottak, és benyújtották kérelmüket utazásszervezésre, charteres utaztatásokra. A minimális biztosíték összege, újonnan alapított társaságról lévén szó, minimum 20 millió forint lett volna, a cég azonban 40 millió forintot tett le. Később e vállalkozás engedélyét vonta be az MKEH.
Bár sokan még az év elején egy összegben befizették az útiköltséget, az utasok érdeklődésére utóbb több külföldi hotelben is azt mondták, hogy hozzájuk a szállásdíj nem érkezett meg. Akadt, akitől az 5 Kontinens Utazási Iroda Kft.-nél még aznap is elfogadták a pénzt, amikor a hatóság honlapján megjelent a határozat: nem folytathatják tevékenységüket.
- A rendőrségen is feljelentést tettünk ismeretlen tettes ellen lopás, sikkasztás és csalás gyanújával - mondta lapunknak Pfiszter Tamás. Körülbelül tíz munkanap után kaptak egy elutasító határozatot, amelyben közölték: nem találták semmi jelét annak, hogy ezek a bűncselekmények megtörténtek volna. Ezt követően fellebbeztek a Fővárosi Főügyészségnél, mert az indoklás véleményük szerint hemzseg a formai, alaki, tartalmi hibáktól. Ennyi idő alatt képtelenség kellő körültekintéssel megvizsgálni a bizonyítékokat, a céges papírokat - véli Pfiszter Tamás.
Eközben az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) honlapján a minap megjelent egy kormányrendelet-tervezet, amely a jövő év elejétől módosítaná a vagyoni biztosítékokra vonatkozó szabályokat. Ha a társaság tervezett árbevétele nem éri el az évi 50 millió forintot, a biztosíték a tervezett árbevétel 15 százaléka, de minimum hétmillió forint lenne.
Ötven és 100 millió között 18 százalék, de minimum tízmillió forint, a felett pedig a tervezett árbevétel 20 százaléka. Ha a cég charterjáratot vesz igénybe, a biztosíték a tervezett árbevétel 25 százaléka, de minimum 100 millió forint lenne. Ez eddig 20 százalék és minimum 20 millió forint volt. A cégeknek ezen- kívül folyamatosan követniük kell, hogy a tervezetthez képest hogyan alakul a valós árbevétel. Tíz százalékot meghaladó növekedés esetén öt napon belül meg kell emelniük a kaució összegét, és ezt be kell jelenteniük a hivatalnak.
- A tervezet egyik fontos eleme, hogy mostantól az utazásközvetítőknek is biztosítékot kell letenniük. A jelenlegi gyakorlat szerint akkor is az utazásszervezők állnak helyt, ha valamelyik ügynökük, azaz egy útjaikat áruló iroda bedől.
Az előbbiek kötelessége elutaztatni, illetve hazahozni az utasokat akkor is, ha meg sem kapták a díjat az azt eredetileg beszedő irodától - mondja Gyerő Krisztina, a Magyar TUI Kft. cégvezetője.
A cégnek jelenleg is több millió forinttal tartoznak olyan ügynökök, akik átmeneti pénzügyi nehézségeiket ellensúlyozzák az ügyfelektől beszedett tarifákkal. - Nincs eszközünk arra, hogy rákényszerítsük őket, utalják át a nekünk járó pénzt, legfeljebb reménykedhetünk, hogy ez a előbb-utóbb megtörténik, és nem jelent csődöt a vállalkozás. Az új jogszabálytervezet közvetve az utasok érdekét is szolgálja, hiszen védi az utazásszervezőket, akik így nehezebben jutnak a tönk szélére - véli a szakember.
A szóban forgó rendelettervezet szűkebbre venné azt a kiskaput, amely most lehetővé teszi, hogy egy cég kettéválasztásával kevesebb kauciót fizessenek a tulajdonosok a társaság korábbi forgalma által indokoltnál. Hiszen jelenleg egy újonnan bejegyzett vállalkozásnak tervezett árbevétele után kell biztosítékot adnia, nem lévén más viszonyítási alap. Azaz a cég vezetői megtehetik, hogy a lehető legkisebb összeget fizetik be. Bár ellenőrzik, hogy a valós árbevétel meghaladja-e az eredetileg becsültet - és az előírt öt napon belül bejelentik-e -, a joghézagok miatt a rendszer nem ad százszázalékos biztonságot. Egyrészt lehetetlen minden céget napról napra nyomon követni, másrészt mert például egy januárban leelőlegezett júliusi út az irodák könyvelésében csak akkor jelenik meg, amikor a vevő már hazaért. - Épp emiatt csődöl be a legtöbb cég a nyári szezon végén. Ilyenkor kellene ugyanis bejelenteniük, hogy a vártnál nagyobb volt a forgalmuk - és ezáltal megnőtt a vagyoni biztosíték összege -, miközben a szállodákat, repülőgépeket is ez idő tájt kell kifizetniük - magyarázza Gyerő Krisztina.
Az új tervezet ezt úgy orvosolná, hogy a vállalkozóknak havonta kellene megküldeniük az árbevételre, előlegállományra vonatkozó adatokat az MKEH-nak, és aki engedélyért folyamodik, köteles lenne nyilatkozni arról, hogy a megelőző egy évben nem volt érintett más olyan utazási vállalkozásban tulajdonosként, tagként, vezető tisztségviselőként, illetve vezető állású munkavállalóként, amely az általa megjelölt vagyoni biztosíték összegénél magasabb összeggel szerepelt a nyilvántartásban, vagy az engedély visszavonása előtt azzal rendelkezett. Amennyiben mégis, az induló vállalkozás vagyoni biztosítékának összege nem lehet kevesebb, mint a korábbi cégé. Gyerő Krisztina szerint biztosan lesz olyan utazásszervező, -közvetítő, akinek gondot okoz a megemelkedő vagyoni biztosíték, a tisztulás azonban nem fog ártani a piacnak.
Az utasok annyit tehetnek saját védelmük érdekében, hogy az MKEH honlapján ellenőrzik, van-e engedélye annak az irodának, amellyel szerződnének, és nem pusztán az ár alapján döntenek. - Irreális, hogy egy nyolcnapos utat külföldre, repülővel, négycsillagos szállással folyamatosan (vagy már hetekkel az indulás előtt) 40-50 ezer forintért áruljanak, bár sok turnus kimegy és haza is ér ennyiért, de előbb-utóbb valaki kint ragad az iroda csődje miatt - figyelmeztet.
- A rendelet sok pontja hosszú előzetes tárgyalások után javaslatunkra került a rendeletbe, néhány pontjával azonban - így a kaució drasztikus megemelésével - nem értünk egyet - mondja Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) elnöke. - Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy néhány csalárd csőd miatt az egész utazási vállalkozói körre elviselhetetlen terheket rójanak. A túlságosan magasra tett vagyoni biztosíték sok tisztességesen működő kis- és középvállalkozást rendkívül nehéz helyzetbe hozna. Ezért megtettük javaslatainkat egy sávos kauciós rendszer kialakítására, a tárgyalások folytatódnak - tette hozzá.
Az illetékes tárcától megtudtuk: a rendelet kihirdetésének időpontja a kormány döntésétől függ - az várhatóan október 1-jén, de legkésőbb december 28-án hatályba lép.
A jelenlegi jogszabályok szerint az MKEH hivatalon belül, illetve helyszíni ellenőrzések során vizsgálja, megfelelő-e a kaució összege, és ha azt állapítja meg, hogy az adott évre vonatkozóan nem az, hivatalból azonnal törli a céget. Ha a korábbi évekre vonatkozóan állapít meg hiányosságot, az elmulasztott befizetés 5-10 százalékának megfelelő büntetést ró ki. - Tavaly nyolc munkatársunk 26 helyszíni vizsgálatot végzett az utazási irodák székhelyén független könyvvizsgáló szakértők bevonásával, az idén eddig 15 zárult le, további 25 pedig folyamatban van. Hivatalon belüli ellenőrzés keretében tavaly és idén is több mint 700 ellenőrzés zajlott - tudtuk meg Lukács Balázstól, az MKEH idegenforgalmi osztályve-zetőjétől. Tavaly kihágás miatt 35 utazási vállalkozó több mint 3,2 millió forint bírságot kapott, 2009-ben 27 esetben összesen 2,8 millió forint büntetést róttak ki - két évvel ezelőtt az összeg 15 millió forint volt.
Magyarországon a bejegyzett utazási irodák száma évek óta 1100-1200 között van, ezek közül 700 végez kaucióköteles tevékenységet, azaz a számok tanúsága szerint az MKEH gyakorlatilag valamenynyit ellenőrzi.
