Kuba: nemcsak napfény
- Ez a legnagyobb gondja a kubai idegenforgalmi hivatalnak - mondja az egykor hazánkban tanult, s magyarul máig jól beszélő Odalys Espinosa Martínez, a Paradiso nevű kubai turisztikai hivatal munkatársa. - Tekintettel a hűvös politikai kapcsolatokra amerikai turistákra nem számíthatunk, az európaiaknak pedig rendkívül drága az utazás. A magyar turisták számára még az elmúlt években is kedvelt úti cél volt Kuba, de aztán a Malév három évvel ezelőtt megszüntette charterjáratait, s visszaesett az odalátogatók száma is.
Hogy miért éri meg kifizetni a temérdek pénzt az útiköltségre, s átszelni az Atlanti-óceánt Kuba kedvéért? A választ hajdanán az első - s mindmáig utolsó - magyar űrhajós adta meg, aki állította: a világűrből a Karib-tenger térsége messze a legszebb látványosság. A télen is fürdésre alkalmas tenger valóban verhetetlen az érvek versenyében, főleg ha hozzávesszük a páratlan tengeri élővilágot, a mintegy négyezer kubai szigetecskét övező korallzátonyokat, s az egyre kedveltebb búváriskolákat.
De éppen beszélgetőpartnerünk, Odalys Espinosa bizonygatja, hogy Kuba távolról sem csupán a napfényt kínálja az odalátogatóknak. A karibi ország élénk kulturális életet él, egymást érik a film-, a színházi, s különösen a zenei események, nemzetközi fesztiválok. Nagy vonzerő a salsa, a speciális karibi zene, s vele a tánc. Egyre többen vannak Európában is, akik szabadságukat öszszekötik egy tánctanfolyammal, s kiképzett salsatáncosként térnek haza Kubából. A lehetőségek ma már határtalanok. Akinek pénze van, magán tánctanárt fogadhat, aki a kezdeti lépések betanítása után végigvezeti tanítványát a havannai tánceseményeken. Amiből akad szép számmal. Vasárnaponként tulajdonképpen minden utcasarok táncszínházzá alakul.