Lebeszélő? Rábeszélő?

Kaptam egy hírt egy közeli országból. Beszámolnak abban arról, miféle rendezvénnyel csábítanák a turistákat abba a bizonyos városkába. Nos, el kell mondanom itt, hogy a városka valóban csodálatos. Érdemes odautazni, sőt nem szabad kihagyni! Mi is jártunk ott. Felkerestük a világhírű festőnek szentelt házat is. Aztán kifordultunk belőle. A hírverés megtévesztő volt.

A művész ugyan alkotott ott, de képe egy sincs a házban - mondták. A turistáknak viszont egymásba ért a fényképezőgépük, ahogy a giccsárudák között botladoztak. A vendéglők mindenütt ugyanazt a tájjellegű menüt kínálták. Az egyik polgárházból lányok néztek ki. Egy német megjegyezte. Akár Amsterdamban!

Folytathatnám, de ennyi is elég. Nem küldök oda senkit sem, mert az egykori ékszerdoboz épp a tömegturizmus miatt lezüllött, elvásáriasodott. Szóval, ha lehet, alaposan fontoljuk meg, megyünk-e hasonló kihagyhatatlan helyekre, s ha igen, mikor. Biztos, hogy a főszezonban jobb elkerülni a top 10-zel jelölt attrakciókat, ha csak nem élvezzük, hogy egyensapkás nyugdíjascsoportok sodornak el, s zászlócskát lengető idegenvezetők sodornak félre. Ilyen helyeken minden szép és fontos, de arra aligha van módunk, hogy magát a helyet felfogjuk. Nem más az ilyenkor, mint kötelező fotózási lehetőség. Talán egy más évszakban, munkanapon keressük fel a helyet. Amikor a turisták elkerülik, s a helybeliek egymás között söröznek a törzshelyeken. Ilyenkor, feltehetően, a szakács is jobban főz.

Top cikkek