48 óra Szentpéterváron
A Nagy Péter cár által, a svéd királysággal folytatott háború idején, 1703-ban alapított várost - amely az 1991-es népszavazás után kapta vissza régi elnevezését (a közel Magyarország méretű Leningrád megye nevét viszont nem változtatták meg) - a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában 107 szigeten építették fel. 1712-ben lett a birodalom fővárosa. A bolsevik forradalom győzelme után, 1917-ben ismét Moszkva lett a főváros. Szentpétervár ma 44 szigeten terül el, amelyet közel négyszáz híd, és 78 csatorna köt össze. Útjait 1,3 millió autó rója, és okoz óriási dugókat, de a tömegközlekedés eléggé megbízható. Négy metróvonal működik, de a belvárosi részen érdemesebb a "föld felett" utazni. Egy buszjegy - amit a kalauztól lehet megvenni - ára 16 rubel (1 rubel = kb. 7 forint), a trolié 18, míg a metróé 20.
A városnak közel 250 múzeummal és négyezer védett kulturális, történelmi és építészeti emléke van, ezek elsősorban orosz, avagy "péteri" barokk stílusban épültek. Szentpétervár hatszáz palotája közül egyre többet restaurálnak, hiszen az állam (Vlagyimir Putyin is itt született) komoly lehetőséget lát a turizmus fejlesztésében.
Első nap. Mindenképpen a város első épületének, a Pé-ter-Pál-erőd megismerésével kezdjük: ezen belül található a híres Péter-Pál-székesegyház, itt koronázták meg az orosz cárokat - I. (Nagy) Pétertől III. Sándorig -, illetve itt nyugszanak az utolsó orosz uralkodó, II. Miklós és családjának hamvai. Az erőd egyik része az 1917-es forradalomig börtön volt, manapság megtekinthetők az egykori cellák, ahol többek között Gorkij és Trockij is raboskodott. Az erőd területén helyezkedik el még az 1724-ben épített pénzverde, amely még napjainkban is működik.
A következő állomás, az innen nem messze, a Néván lehorgonyzott Auróra csatahajó, az 1917-es októberi forradalom jelképe meglátogatása lehet. A páncélos múzeumhajóként üzemel, de ágyúi - állítólag - még működőképesek, és a KGB épületére irányulnak.
A délután egészét kitölti a Téli Palota, azaz az Ermitázs múzeum megtekintése. A zöld-fehér-arany homlokzatú barokk palotában a szovjet forradalom kitöréséig a mindenkori orosz uralkodók laktak, de Nagy Katalin cárnő - aki komoly patrónusa volt a művészeteknek - megbízást adott a Kis- és Nagy-Ermitázs, illetve az Ermitázs Színház megépítésére is. Nagy Katalin szervezett először kiállítást a palotában, a műveket eleinte elkülönített termekben, az úgynevezett remetelakban őrizte (ennek volt a francia elnevezése, a Hermitage).
A manapság a világörökség részeként is nyilvántartott Ermitázs a londoni British Múzeum és a párizsi Louvre mögött a harmadik legnagyobb múzeum a világon. A hárommillió alkotás tíz százaléka van kiállítva 360 teremben, de még így is napokat lehetne bolyongani Leonardo, Michelangelo, Raffaello, Rubens, Rembrandt, El Greco, Cézanne vagy Picasso művei között. Szentpétervár építészeti központja - a közvetlenül a Téli Palota mellett elhelyezkedő - az 1704-ben hajógyárnak épített Admiralitás, innen indul ki a város három fő sugárútja, közülük is a legfontosabb, a Nyevszkij proszpekt. Esti sétánknak tökéletesebb helyszínt nem is lehetne találni.
Második nap. Délelőtt megnézhetjük az ortodox templomépítészet egyik legkiemelkedőbb alkotását, a Szent Izsák-katedrálist, a Vérző Megváltó-templomot, amely azon a helyen épült, ahol II. Sándor cárt meggyilkolták 1881. március 1-jén, illetve a Kazanszkij-katedrálist, ahol többek között Kutuzov marsall földi maradványai is nyugszanak. A délutáni programra maradt még egy kihagyhatatlan látnivaló: utazzunk el a Szentpétervártól 27 kilométerre található Carszkoje Szélóba, amit Puskinónak (Puskinvárosnak) is neveztek (itt tanult a híres költő).
A Nagy Katalin által építtetett Nyári Palota leghíresebb látnivalója a borostyánterem. A plafonig drágakővel díszített falborítást I. Frigyes Vilmos porosz király ajándékozta 1716-ban Nagy Péter cárnak, nagyrabecsülése jeleként. A második világháborúban Hitler parancsára Wehrmacht-katonák lebontották, és a 27 ládában elszállították - a kincsnek egy idő után nyoma veszett, és máig nem tudni, hogy hol van, mi lett vele. Az elmúlt évtizedekben egyfolytában dolgoztak a falborítás helyreállításán: némi német anyagi támogatásnak is köszönhetően nyolc tonna borostyánt vásárolt fel az orosz állam, így 2003-ban, átadták az ismét régi pompájában csillogó borostyántermet.
A magyar turistáknak kötelező a vízum, és mivel egész Európából mindössze három fapados légitársaság repül Szentpétervárra, a leggyorsabb megoldást a Malév által - közel tíz év után újraindított - a nyári időszakban heti két alkalommal üzemeltetett járata jelenti.
