A víz elmoshatja a vulkáni kúpot

Egy víz alatti vulkánnak köszönhetően a Kanári-szigetek közelében tavaly heteken át fortyogott a tenger, mindenki azt várta, hogy ott jön létre a legújabb vulkanikus sziget, de nem. Karácsony előtt néhány nappal Jemen partjaitól nyugatra, a Vörös-tengeren született meg a legújabb ilyen típusú földfelszín.

 Harangi Szabolcs, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékének professzora szerint itt a vulkáni működés december 19-én kezdődhetett, amit először csupán a megnövekedett kén-dioxid-koncentrációból sejtettek, majd a kitörésről már halászok is beszámoltak. Az angol nyelvű Yemen Times hírportálon a hatóságok azt közölték, hogy a kitörés egyelőre nem veszélyezteti a hajózást. Ennek azért van jelentősége, mert a területen fontos kőolajszállító hajóutak futnak. A sziget megmaradása a vulkáni működés további eseményeitől függ. Amennyiben a lávafolyás sem marad el, az hatékonyan megvédheti a laza vulkáni törmelékes kúpot, és megmaradhat a sziget, ennek hiányában azonban a víz elmoshatja a vízfelszín feletti vulkáni kúpot.

Az ilyen elmosásra egy 1831-es példa hozható fel. 1831. július 10-ről 11-re virradó éjszaka a sciaccai partoktól körülbelül 26 mérföldre, félúton Pantelleria és Szicília között földrengések kíséretében tenger alatti vulkáni működés vette kezdetét. Hamarosan a felszínen is megjelent a vulkáni kúp – a felszínre dobott anyagból négy négyzetkilométeres, 60-65 méter magas kis sziget képződött. A Ferdinandea-sziget vagy más néven Grahampad a nagyhatalmak érdeklődését is felkeltette: a szicíliaiak mellett az angolok és a franciák is kitűzték a maguk zászlaját. A heves politikai vitát kiváltó vulkáni sziget miatt azonban nem tört ki a háború, ami nem a józan észnek volt köszönhető, hanem annak, hogy alig fél évvel születése után elsüllyedt a sziget, a tenger hullámai elmosták a laza vulkáni törmelékekből álló szárazföldet.

A vulkanikus szigetek egy része tehát tiszavirág-életű, de számos példa akad arra is, hogy tartósan megmaradnak ezek a tengerszint fölé emelkedő vulkáni hegyek. 1963–1967 között Izland déli partjainál sorozatos vulkáni kitörések nyomán megszületett a máig létező Surtsey-sziget. Izland egyébként is izgalmas hely, elég a különös nevű Eyjafjallajökull 2010-es kitörésére gondolni. Az a vulkán néhány hétre Európa légi közlekedését tette lehetetlenné, és nem kizárt, hogy hamarosan újabb légtérzárlat vár a vén kontinens lakóira. Egy december 2-án megjelent BBC-riport a Katla nevű vulkán aktivizálódásáról szólt, ennek globális kihatásaként a tengervíz megemelkedését sem zárta ki a brit hírforrás. Harangi Szabolcs a Tűzhányó blogban reagált minderre, ahol leszögezte, hogy a Katla Izland egyik legaktívabb tűzhányója, legutolsó nagy kitörése 1918-ban történt, amikor mintegy 700 millió köbméter vulkáni hamuanyag tört a felszínre. Amennyiben a Katla kitör, a felette lévő ötszáz méter vastag hatalmas jégtömeg részben megolvad, ami jeges iszapáradatot indít el. Ennek óriási energiája van, hatalmas kősziklákat és jégdarabokat képes szállítani, és minden útjába esőt elsodor. A vulkanológus szerint a feltételezett vizes áradat azonban nem okozhatja az Atlanti-óceán vízszintjének emelkedését. A feltételezett vízhozam összemérhető az Amazonas vízhozamával, azonban messze nem elegendő ahhoz, hogy ez érezhetően megemelje a tengerszintet!

Amennyiben egy vulkáni működéssel keletkezett sziget – ellenállva a tengervíz csapásainak – megmarad, élete tovább folytatódhat. A Hawaii-szigetek legnagyobb kiterjedésű és legfiatalabb tagját, a Nagy-szigetet (Big Island) öt vulkán építette fel. A néhány százezer éve kezdődött építkezés azonban még mind a mai napig nem állt le. A vulkáni építkezés legutolsó fázisa 1983. január 3-án kezdődött, amikor egy hosszú hasadék mentén lávafüggöny csapott fel, majd júniusra a kitörés egy pontra szűkült. Káprázatos lávaszökőkút-kitörésekkel megszületett a furcsa nevű Pu’u ’Ö’ö tűzhányó. Harangi Szabolcs szerint 2011 januárjáig 3,5 köbkilométer láva ömlött a felszínre, ami 123 négyzetkilométer kiterjedésű területet borított be, a sziget nagysága pedig 206 hektárral, azaz több mint két négyzetkilométerrel növekedett!

Kérdéses, hogy mi lesz a Kanári-szigetcsoport El Hierro nevű kis szigetének közelében működő víz alatti tűzhányó sorsa. Könnyen lehetséges, hogy a magasodó vulkán eléri a vízfelszínt, és új szigetként emelkedik ki az Atlanti-óceánból, de az is benne van a pakliban, hogy úgy jár, mint a Szicília mellett keletkezett átmeneti vulkanikus pad. 2010. október 10-e óta folyamatosan épül a víz alatti vulkáni hegy, amelynek teteje jelenleg mintegy 150 méterrel lehet a vízszint alatt. A Kanári-szigeteken utoljára negyven éve volt vulkáni működés, akkor a közeli La Palma szigetén zajlott látványos kitörés. Hova vezet tovább most ez az esemény, lesz-e itt egy újabb kis sziget? 2011 végére lanyhult a vulkáni működés, de nem szűnt meg teljesen, azaz nincs kizárva, hogy a 2012-re vonatkozó természeti pusztításokat tartalmazó előrejelzés ellenére akár egy új szárazföld megjelenésének is tanúi lehetünk. Egyelőre azonban még pihenhetnek a földparcellázást tervező földmérők.

Amennyiben a lávafolyás sem marad el, megmaradhat a sziget
Amennyiben a lávafolyás sem marad el, megmaradhat a sziget
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.