El lehet-e adni a békét?

Nanotechnológia, géntechnológia, mikroelektronika – vélhetően ezeket sorolná fel mindenki, ha a jövő technológiáiról kérdeznék. Az ezekkel foglalkozó, Budapesten ma kezdődő háromnapos európai uniós konferencián a világ számos országából több mint ezer kutató és politikus taglalja majd a következő generációk életét minden bizonnyal meghatározó műszaki-tudományos irányzatokat.

– A technikai fejlődés irányítható, sőt irányítani is kell, ha azt akarjuk, hogy emberközpontú legyen –állítja Kampis György, az ELTE tudománytörténeti és tudományfilozófiai tanszékének vezetője. A kutató szerint a fejlődés tempója hosszú távon – mondjuk százéves távlatban – biztosan gyorsul, és a sebesség az „események” számával viszonylag pontosan mérhető is. Míg a XIX. században két-három évente bukkant fel egy-egy olyan jelentős újítás, amely elterjedt és a gyakorlatban hasznossá is vált, jelenleg megszámlálni is nehéz a egy éven belül jelentkező fontos újdonságokat. – Ehhez már nehéz értelmesen viszonyulni, számos innováció azért nem lesz széles körben használatos, mert elvérzik a figyelemért folytatott harcban: nemhogy az átlagember, de még a szakmai közönség sem szerez tudomást róla – fogalmazott. Kampis szerint épp mostanában nyílik esély arra, hogy a sokszor öncélúnak tűnő fejlesztés értelmesebb irányt vegyen, azaz a „látványos marhaságok” helyett a társadalom boldogulása szempontjából fontos projektek kerüljenek előtérbe. – Itt maguk a kitűzött célok sokszor fontosabbak, mint hogy valaha elérjük-e őket – jegyezte meg.

Kérdésünkre, hogy a műszaki fejlődés valóban értelmes célok szolgálatába állítható-e, a tudományfilozófus azt felelte: az a lényegi dilemma, hogy az eddig fő mozgatórugónak számító katonai célokat lehet-e békés célokkal helyettesíteni, vagyis „el lehet-e adni a békét” azoknak, akik a kutatási büdzsékről döntenek.

A kutató kérésünkre azt is megvizsgálta, hogy mi lesz (vagy mi lehet) a következő évtizedek legnagyobb technikai áttörése. – Szerintem arra kell készülni, hogy beérik a számítástechnika, most fog kiderülni, mire is jó valójában. A könyvnyomtatás esetében több száz év kellett hozzá, hogy kialakuljanak az emberi tudást koncentráló és hozzáférhetővé tevő könyvtárak meg a közügyek megvitatására alkalmas sajtótermékek – akkor vált világossá, hogy egy technikai vívmány a társadalmat is át tudja formálni. A számítógép és az internet most ért el ebbe a szakaszba: még csak a legelején vagyunk, de már látszik, hogy tíz-húsz éven belül alapvetően megváltozik az adatokhoz és az információhoz való viszonyunk. Most kezdődik az igazi információs forradalom, ami döntően az adathasználat és -hasznosítás forradalma lesz – hangsúlyozta Kampis György.

Európai zászlóshajók

A magyar EU-elnökség idején szervezi meg az Európai Unió Bizottsága május 4-e és 6-a között a Jövő technológiái című európai konferenciát és kiállítást. A budapesti tanácskozáson fogja az Európai Bizottság alelnöke bejelenteni a hat zászlóshajó programot: azokat a legígéretesebb új technológiákat, amelyek az európai innováció legfontosabb célterületei lehetnek. A hat programból 2012-ben kettőt fognak kiválasztani, amelyek a következő tíz évben egyenként és évente százmillió eurós támogatást kapnak.

Koktélparti és gépbeszéd

A jövő technológiái között kevés embernek jutna eszébe a nyelvtechnológia, holott a budapesti tanácskozáson a kiemelt előadók közül egyetlen magyarként dr. Prószéky Gábor mégis erről a területről beszél. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának matematikus-nyelvész professzora és a világhírű MorphoLogic cég vezetője szerint ez nem is csoda, hiszen legtöbben nem gondolunk bele, hogy számunkra természetesen hangzó beszédünk számítógépes feldolgozása és értelmezése bonyolult folyamatok eredménye. S bár e tudomány olyan „termékeit”, mint a gépi helyesírás-ellenőrző, a szavak helyes elválasztását végző vagy a fordítóprogramot szinte mindenki használja, itt is sokszor inkább kritika, mint elismerés jut a fejlesztőknek.

Pedig a Prószéky alapította cég által épp húsz éve piacra dobott, s egy év múlva a Microsoft által megvett és a Word magyar nyelvű változatába beépített helyesírásellenőrzőjét azóta milliók használták zömében megelégedéssel. A legújabb Mercedesekbe beépített nyelvtechnológiával pedig már elértünk a beszédhanggal vezényelhető autóig. Az e területen dolgozó szakemberek legnagyobb kihívása Prószéky Gábor szerint a nyelvészek által élő emberek számára megalkotott rendszerek átültetése a gép nyelvére. Amely a beszédet csak akusztikus jelek sorozataként érzékeli, miközben az emberi agy ezt sokkal komplexebb ingerként kezeli, és akár egy tökéletlen szöveget is kiegészít értelmes információvá.

Ahogy az úgynevezett koktélparti-jelenség, amikor a tömegben csak részben értett szövegfoszlányokból a szájmozgás és a mimika látványa segítségével az agy „megfejti” a hiányzó részeket. A nyelvtechnológiának is sokszor a sok felesleges „zaj” között kell kikeresnie a lényegi információt. Ez rettentően nehéz, és talán ezért is távoli cél még a tökéletes fordítóprogram. Prószéky Gábor szerint egy gyerek a világról száz párhuzamos csatornán szerzett tapasztalataival már kétéves korában olyan információfeldolgozási képességgel rendelkezik, amivel a nyelv gépi modellezői még messze nem tudnak versenyezni. Segítőképes változatot azonban már lehet kapni. Ez olyan, mint a tologatást igénylő porszívó, ami azért mégis jobb, mint a seprű. Van viszont már olyan beszédelemző program, amelynek segítségével gazdasági és politikai elemző cégek pénzt érő információkat nyernek ki gépi elemzéssel különféle szövegekből.

A beszédszintetizátorral, a géppel generált beszéd alkalmazásával szintén nap mint nap találkozunk, ha felhívunk egy közönségszolgálatot. Hogy ez sokszor szintén még „nyikorog”, érezni a gépet, Prószéky Gábor véleménye szerint a felhasználók hibája, ugyanis sok helyen az olcsó, fapados verziót veszik meg, pedig létezik olyan magyar változat is, amelynél ember legyen a talpán, aki felismeri a „masinát”. Ezeknél egyébként nem kell csúcsra járatni a szoftvereket, nincs szükség az agy tökéletes modellezésére, elég, ha a terméket jól el lehet adni. Persze a távlati jövőben az ember beszélgethet is majd a számítógéppel, de addig rengeteg praktikus, szűkített célt kell elérni, amely azért könnyebbé teheti az életet.

Dr. Prószéky Gábor
Dr. Prószéky Gábor

De vajon ebben a folyamatosan fejlődő ember-gép kapcsolatrendszerben hogyan változik maga a használt nyelv? Prószéky Gábor régebben sem tartott például az SMS-ek nyelvromboló hatásától, most, a Twitterüzenetek korában sem változott a véleménye. Arra kicsi az esély, hogy tízmillió magyar alkalmazna ilyen egyszerűsítést, addig meg nem kell aggódnunk. A szlengvilág több műszaki támogatást kap manapság, mint régebben. Mi vagyunk az első generáció, amely ezzel szembesül, és – mint minden újdonság esetében – sokan azonnal védekezni kezdenek. A twitterező közösség résznyelve azonban mindig egy korra és stílusra való utalás marad, egyfajta színfolt, nem több. A MorphoLogic igazgatója úgy véli, sokkal izgalmasabb az a változás, amit az angol nyelv él át manapság azzal, hogy több milliárd ember próbál „kísérletezni vele”.

A nyelvtechnológia fejlesztőinek egyik gondja, hogy az ilyen jellegű netes tartalomtól az emberek ingyenességet várnak el. Hogy ez meddig marad így, még kérdés. A minőség például a szótárprogramoknál sok esetben már most is a fizetős tartalmakhoz kötődik. Prószékyék jelenleg a szövegelemzés továbbfejlesztett változatain dolgoznak, ami különféle, a szöveg felhasználójának esetleg hasznos, kapcsolt tartalmak előhalászását irányozza elő. Szerencsére a csapat be tudta bizonyítani, hogy a magyar nyelvből kiindulva, éppen annak komplexitása miatt más nyelvekre is konvertálni tudták megoldásaikat. Sajnos mindig fennáll a veszély, hogy a felhasználók először a mégoly logikus változtatást is elutasítják.

Ahogy az ingyenes webforditas.hu szolgáltatásba beépített gazdag szótári jelentésjavaslatokat, amitől sokan zavarba jöttek, mondván, a fordítóprogram mindenre csak egy megoldást ad: miért nincs így ez a szótáraknál is? Az internet ugyanis mindenhol az egyszerűségre való törekvést támogatja: akkor is, amikor az nem lehetséges. Az igénytelenebb internetes megoldások pedig kialakítottak valamit, amit nem könnyű megváltoztatni: a megszokást.

ECCEROBOT a jövőbe mutat a budapesti tanácskozáshoz kapcsolódó kiállításon
ECCEROBOT a jövőbe mutat a budapesti tanácskozáshoz kapcsolódó kiállításon
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.