Ez nem sci-fi regény. Ez a Pentagon kutatási programja által kifejlesztett robotrendszer, ami 12 millió dollárba került. A Trauma Pod (baleseti egység) elnevezésű amerikai szerkezet létezik, működik, egyelőre a kipróbálás stádiumában.

A technika fejlődésének mozgatórugói ezúttal is a hadászathoz kötődnek. A harctéri sebesültek jó része megmenthető, ehhez azonban az kell, hogy egy órán belül szakorvosi kezelésben részesüljenek. A kórház gyakran sok száz kilométerre van, ezért a helyszíni ellátás létfontosságú.

A Trauma Pod 12 robot öszszehangolt rendszere, teljes műtő, amit egyetlen szakember a távolból irányít. De a szerkezet számos feladatot önállóan old meg. Pablo Garciának, a kaliforniai kutató-fejlesztő intézet, az SRI International vezető mérnökének meghatározása szerint a rendszer a sérültek elsődleges ellátására való, a cél a beteg állapotának stabilizálása és az alapvető életfunkciók biztosítása mindaddig, amíg a megfelelő szakintézetbe nem ér.

A kísérletek kezdeti fázisban vannak. A Trauma Pod központi eleme egy speciális műtőasztal, ami a vitális funkciókat monitorozza, szükség szerint infúziót vagy oxigént adagol. Mellette kapott helyet a "sebész" robot, ennek 3 karja van, az egyik a szervek belsejébe tekintő endoszkóppal, a másik kettő sebészi műszerekkel manipulál. Ezeket a "műtősnő" robot a műtőasztal másik oldaláról adja "kézbe". A robotsebész képes arra, hogy a vénába kanült helyezzen, illetve hogy golyó ütötte nyílt sebet varrattal zárjon. További robotok raktározzák és készítik elő a különféle eszközöket, illetve tárolják a már szükségteleneket. A kísérletekhez a DaVinci sebészeti robotot használják, amit már 2001 óta több országban használnak olyan beavatkozásokra, amelyek a bőr nyílásán át bevezetett műszerrel lehetségesek.

- Az egyes robotelemek kapcsolatban állnak egymással, a központi számítógép programja gondoskodik a munkafázisok pontos sorrendjéről és kifogástalan megvalósításáról, egyszersmind megakadályozza az egységek közötti kommunikációs zavart. Rendkívüli benyomást kelt, ahogyan a karok nagy sebességgel ide-oda mozognak a beteg fölött, és sohasem ütköznek össze - mondja Brendan Visser professzor, a Stanford Egyetem sebésze, az egyik fejlesztő.

A további kutatások célja a műszereket minél kisebb helyre koncentrálni, az egész műtőt megfelelő szállítóeszközbe zárni. Az emberi közreműködés itt is nélkülözhetetlen. A robotműtőt egy sebészorvos vezérli a távolból, a beteget utasításokkal látja el, szükség szerint megnyugtatja. A sérültet a műtőasztalra ugyancsak egészségügyi katonák helyezik, ugyanazok, akik a sebesülés helyéről elszállítják.

Maga a DaVinci robot sem olcsó, másfél millió dollárba kerül, további költség az évi 150 000 dolláros karbantartás. Pablo Garcia szerint a robotműtő ára, csakúgy, mint más robotoké, gyorsan csökkenni fog, és 10 éven belül hadrendbe állítható. Nemcsak a szó harctéri értelmében, hanem például természeti katasztrófák alkalmával ott, ahol nincs közel kórház, illetve egyes elemeit felhasználva a polgári sebészet mindennapjaiban is.