A 80 forintos címleten Yazdi Termeh motívumok, a 240 forintoson pedig jász hímzésmotívumok láthatók. Az alnyomatot mindkét bélyegkép esetében az adott ország nemzeti lobogójának színei alkotják, a feliratok pedig magyar és perzsa nyelven is megtalálhatók rajtuk. A sorozathoz tartozó alkalmi borítékot jász hímzés (tulipános rozmaring saskörmökkel) díszíti. Az alkalmi bélyegzőn a bélyegsor magyar és iráni motívumainak grafikai ötvözete stilizáltan jelenik meg.

Történelmi források szerint az alán eredetű jászok a 13. század elején, 1239-ben a tatárok elől menekülve a török származású kunok kísérő népeként érkeztek a Magyar Királyság területére. A betelepülő jászok központi lakhelye kezdettől fogva a mai Jászság lehetett, de kisebb-nagyobb csoportjaik szétszóródtak a korabeli Magyarország több területén, pl. Jászfalu (Komárom megyei), Udal (Bars megye). A jászok nyelvemlékeik alapján az indoeurópai népek indoiráni törzsébe, azon belül a sztyeppi irániak közé tartoznak. Eredeti ász/i nevük szláv vagy csuvasos török közvetítéssel bővült a szókezdő j hanggal. A jászok tehát nyelvrokonságban állnak a mai iráni néppel.

A 19. században - a nagy utazók és kutatók munkásságához kapcsolódóan - vált gyakoribbá a két ország közötti kapcsolatfelvétel. India és Tibet felé haladva Körösi Csoma Sándor is eltöltött pár esztendőt Teheránban és igen jól megtanult perzsául. Vámbéry Ármin életműve szorosabban kapcsolódik a turkológiához, de az 1860-as évek elején Perzsiába is ellátogatott. Benyomásairól élvezetes stílusú, szarkasztikus és humoros útinaplót írt, melyben 19. századi, romantikus szemszögből mutatja be Iránt. Az iráni magyar utazók közül a magyar orientalisztika csillaga a 20. századi Stein Aurél, a tudós az 1930-as években végzett több helyen is ásatásokat Nyugat-Iránban.

A bélyeg tervezési munkálataiban a Jász Múzeum volt a Magyar Posta Zrt. segítségére. Az intézményt 1874. december 24-én avatták fel. Meghatározó szerepet játszik Jászberény és a Jászság kulturális életében. Szakmai támogatást nyújt a térségi honismereti szakkörök, helytörténeti gyűjtemények és tájházak munkájához. Együttműködik a Jászság kulturális, oktatási intézményeivel, civil szervezeteivel. Állandó és időszaki kiállításait évente mintegy húszezer látogató tekinti meg, de kedveltek és nagysikerűek a különböző rendezvények is. 1999-ben elnyerte az Év Múzeuma címet.